(fotó: Gajdov Géza)
Az idei bringás tavasz és nyár divatjának előszele fújt csütörtökön a Szódában. A képek tanúsága szerint a szezont fuszekliban, harisnyában, és középhosszú nadrágban lehet a legstilszerűbben abszolválni. Kötelező kiegészítő a fényvisszaverő bármely testrészen hordva.
A vandalizmus miatt került padlóra a világ nagyvárosai előtt eddig áhított példaként szereplő Velib, a párizsi bringakölcsönző rendszer. A Velibet üzemeltető cég, a JCDecaux új finanszírozási rendszert akar, mert a jelek szerint magánvállalkozásként egyedül nem tud megbirkózni a kerékpárok javításának és pótlásának óriási költségeivel.
Az eddig jól kitalált és jól működő rendszerként számon tartott kölcsönzőről a Le Parisien derítette ki, hogy másfél éves rövid karrierje véget ért, és elképzelhető, hogy állami segítség nélkül nem tud tovább működni. JCDecaux vezérigazgatója, Remi Pheulpin a lapban bevallotta, hogy az indulás óta szinte az egész, 20 ezer darabos flottát le kellett cserélni. Több mint 7 ezer biciklit elloptak, a csere és a pótlás a mintegy 400 eurós darabáron számolva 8 millió euróba került, és ehhez még hozzájön a szintén jelentős kiadást jelentő javítási költség. Pheulpin szerint a fennmaradáshoz át kell alakítani a cég üzleti modelljét.
A párizsi cég problémái megakaszthatják számos metropolis próbálkozását, hogy a Velib szisztémáját adoptálva saját biciklikölcsönző hálózat kiépítésével csökkentsék a gépjármű-forgalmat.
A Velib-bringák a Youtube-os videók tanúsága szerint valóban népszerűek az utcai trükközések gyakorlásához. Az ingyen vagy csupán néhány euróért kölcsönzött gépekkel nyilván olcsóbb lépcsőzni, ugratni, mint egy sajáttal. Pedig a normális használatra is van igény: a Velib gépeit a 2007-es indulás óta 42 milliószor kölcsönözték ki, és a biciklik átlagosan 10 ezer kilométert futottak évente.
Az Apple termékek formavilágának népszerűsége meggyőzött egy amerikai tervezőt, hogy a végletekig lecsupaszított szögletes, lekerekített sarkú dizájnnak a kerékpárok világában is van keresnivalója.
A szaksajtó a napokban tette közzé az első látványterveket és rajzokat az Apple Zöld kerék névre keresztelt összecsukható bringáról. Jake Foley tervei természetesen nem csak a külső látványelemek átvételével akar kitűnni a kísérleti biciklik közül, hanem a beépített és a felhasznált új technológiai truvájokkal is.
Az újítások egyik része az IT céghez igyekszik kapcsolni a gépet, ezért került kormányra videólejátszó, amin az iPod scroll kerekével lehet majd ügyködni, a vázba pedig ezért épített be egy laptoptokot, amit a hatás kedvéért még zöld fénnyel körbe is vettek.
A szimplán a bicikli valójához tartozó ötletekkel főleg a kerekek és a meghajtás környékén variáltak. A mágnes kerék miatt egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a szétszedés, a meghajtásnál pedig a lánc helyett használt hidraulikafolyadék könnyíti meg a gép összehajtogatását.
Szép lenne hinni, hogy Budapesten is ránkborulna ez a hangulat, ha felhelyezzük az abroncsra a megfelelő külsőt. New York utcáin mindenesetre olyan jól gurul fixi és a női bringa, hogy kedvet csinál hosszú, csikorgó fékezésekhez, madárzavaró ugratásokhoz, egésznapos tekerésekhez.
A világ szerényebben motorizált szegleteiben is használják a biciklit, de ott általában nem a szabadidő egészséges és környezettudatos eltöltése motiválja használatra a népeket.
Vannak olyan afrikai országok, ahol családok építenek egzisztenciát egy-egy 20-30-50 éves lepusztult darabra. Maliban láttunk egész cipőboltot mozogni két keréken, sőt 200-300 csúzli is lógott egy szakosodott kereskedő kormányán.
A képen Segou-i piacon látható egy mikróvállalkozás működés közben. A letámaszott munkagéppel egy szabó vállalt helyben megbízásokat a csomagtartó helyére szerelt varrógép segítségével.
Csütörtökön nyílt meg Budapesten a Da Vinci – A Géniusz című kiállítás, a VAM Designban megtekinthető alkotások között szerepel az itáliai polihisztor tervei alapján megépített fabicikli is. A forma és a működési elv alapján egy modern bicikli is lehetne, a nyereg talán nem sikerült túl kényelmesre – ha kötözködni akarunk, de nem akarunk.
A fabicikli terve a Codex Atlanticus két összeragadt lapja közül került elő, a rajzon Leonardo da Vinci tanítványának, Salainak az aláírása szerepel. Vannak, akik szerint ez azt bizonyítja, hogy a tervet nem is da Vinci készítette, mások szerint Salai csak elleste mestere ötletét a műhelyben.
Léteznek olyan vélemények is, hogy a forma túlságosan modern ahhoz, hogy Leonardo, vagy akár tanítványa, már akkor megálmodhatta volna, ők a német Baron Karl Drais von Sauerbronn 1817-ből származó találmányának tartják.
Válságkezelésre, munkahelyteremtésre és munkahelyek megtartására fordítják azt a 12 milliárd forintot, amire uniós forrásból 2013-ig lehetett volna pályázni kerékpárúthálózat-fejlesztéshez, áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közleményében.
A 2008 áprilisában kiírt Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) kerékpárúthálózat-fejlesztési pályázatára szánt összesen 14 milliárd forintot úgy csoportosítják át, hogy a már nyertes pályázatok megkapják a folytatáshoz az erre szánt 2 milliárd forintot, a fennmaradó 12 milliárdból viszont a kormány válságot kezel és gazdaságot élénkít.
„Kerékpárút–fejlesztésre azonban más forrásokból továbbra is lesz lehetőség: egyrészt a regionális operatív programokon belül továbbra is kitüntetett figyelmet kapnak a kerékpárút–fejlesztési projektek, másrészt az 1-3 számjegyű utak fejlesztései esetében kerékpárút–fejlesztéseket is végre lehet hajtani” – próbál vigasztalni az NFÜ.
Kihirdették a bicikli-szépségverseny győztesét, Torkel Dohmer pályázata nyerte az első díjat.
A kényelmesre tervezett bicikli egyik célja, hogy vonzó legyen azoknak is, akik korábban motorral vagy autóval jártak. A másik előnye, amit különösen az európai időjárási körülmények indokolnak, hogy fedett.
A tervező a felhasznált anyagokat úgy választotta ki, hogy a bicikli nagyon könnyű, 11-12 kg legyen, előre és hátra LED-es lámpákat épített bele. Ezek különlegessége, hogy a bicikli tetejére szerelt napelemek táplálják.
A dizájn legnagyobb hátránya, hogy gyártása lényegesen drágább, mint egy tradicionális biciklié, de az ára még mindig meg se közelíti egy autóét.
A győztes jutalma egy Cannondale Bad Boy 700 típusú bringa.
A Dráva utcába épült bicikliút balesetveszélyes, logikátlan és még drága is.
Demonstrációt tartott kedd délután a Magyar Kerékpárosklub a XIII. kerületi Dráva utcában, ünnepélyesen bezártak egy bicikliutat, ami balesetveszélyes, logikátlan, ezért használhatatlan.
Az építkezésre egyébként a Kerékagy figyelt fel, így követjük a fejleményeket, az eseményről rövidesen részletesen beszámolunk, addig viszont megosztunk veletek egy egyedülálló élményt.
Az alábbi szórólapot a demonstráción kaptuk.
Elkészült Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve (pdf), a koncepció 2020-ig tartalmazza a főbb irányokat. A Főmterv koordinálásával megírt tanulmány csütörtökön kerül a fővárosi közgyűlés elé, további sorsáról ott döntenek.
Végignéztük a javaslatot biciklis szemmel, hogy mik a kilátásaink a következő 12 évre, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséről sok részlet azonban nem derül ki. A terv elkészítésének alapelvei között például megfogalmaznak olyat, hogy fel kell értékelni a gyalogos és kerékpáros közlekedést, a gépjárműforgalmat viszont vissza kell fogni.
„A nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása érdekében, a városszerkezet a közlekedési szerkezet, és a közterületek megfelelő alakításával kedvező helyzetbe kell hozni a fenntarthatóság esélyét javító, energiaszegény és környezetbarát egyéni közlekedési formákat, a kerékpáros közlekedést és a gyalogos közlekedést.”
Találtunk azért konkrétumot is: a hosszabb távon érvényesíthető intézkedések alfejezetben 14 milliárd forintot javasolnak első ütemben összefüggő városi, városkörnyéki, kerékpárhálózat és kerékpáros létesítmények létrehozására 2020-ig.
Kerékpáros hidak és a Lánchíd
Feltehetően nem ebből a keretből tervezik megvalósítani a javasolt beavatkozások címmel ellátott ötleteket. Ilyen például, hogy a Duna mentén parksávokat, gyalogos sétányokat és kerékpárutakat alakítanának ki (az Újpesti vasúti híd és Dráva utca között, Újbudán és a Csepel-sziget két partján). Utópisztikus ötletnek ítéltük a gyalogos és kerékpáros hidakról szóló javaslatot, mely szerint építenének ilyet a Margitszigetre a Szépvölgyi út és Dráva utca irányába, az Infopark és a Millenniumi városközpont között, illetve a Kopaszi-gát déli végében.
A Lánchíd forgalmi szerepének megváltoztatása ennél reálisabbnak tűnik: a hidat csak közösségi közlekedés használhatná, azaz a belvárosi kisautóbuszok, illetve gyalogosok és biciklisek. Az új szabály bevezetésének időpontja még nem egyértelmű, azt írják, hogy 15-20 éven belül a híd kora és állapota megköveteli a teljes, több éves lezárással járó felújítást, addig kell végleges döntést hozni további közlekedési szerepéről.
A kerékpározásról szóló fejezetben célul tűzik ki, hogy a főváros biciklis közlekedésének 1,5-2 százalékos részarányát az európai nagyvárosok átlagának szintjéhez kéne közelíteni, azaz 10 százalékra növelni. Berlinben ez az arány jelenleg 12 százalék.
Békésen egymás mellett
Kiemelik a kerékpáros és közösségi közlekedés kombinációjának előnyeit, amit azzal támasztanak alá, hogy ha 3-4 kilométernél rövidebb távot kéne csak megtenni biciklivel, tömegek mozdulnának el a kerékpározás irányába. Ehhez a javaslat szerint egyetlen feltételt kell megvalósítani: biztosítani a kerékpárszállításra alkalmas járműveket.
„A városi autós utazások 80 százaléka 10 km alatti, 60 százaléka 5 km alatti. 8 km távolság megtételénél gyorsaság tekintetében a kerékpár utazási ideje azonos az autóéval, figyelembe véve a jármű eléréséhez, parkoláshoz is szükséges időráfordítást.”
Elismerik, hogy a nagy forgalmú, zsúfolt utak környékén kerékpárutakat kell építeni, de hangsúlyozzák azt is, hogy a többféle közlekedési eszköz "békés egymás mellett élésének" elősegítésére a közterületeket a négy fő közlekedési résztvevő (közösségi, közúti, kerékpáros, gyalogos) együttes érdekeinek szem előtt tartásával kell tervezni.
Szóba kerültek a bérbiciklik
Említik a bérbicikli-rendszer kialakítását, de csak nagy vonalakban, kitérnek viszont arra, hogy a rendszer Párizsban már bevált, naponta 80 ezer ember használja. A budapesti terv csak néhány szempontját sorolják fel: bérlési pontok kialakítása nagy forgalmú, eszközváltásra alkalmas helyeken, egymástól 3-500 méterre, egyszerű fizetési mód, kedvező árak, folyamatos karbantartás. A létrehozáshoz azonban még szükség van a piaci feltételek megteremtésére, illetve a jogi és üzemeltetési háttér kialakítására. Vagyis mindenre.
Ami viszont jó hírnek számít, hogy összeszedték a város veszélyes csomópontjait, ahol a biztonságos biciklizéshez mindenképp átépítésre van szükség. Talán ezekkel nem várnak 2020-ig.
A portlandi biciklisek belelkesedtek Barack Obama májusi látogatásától, amikor egy választási nagygyűlésen a kerékpározást említette a közlekedési problémák egyik megoldásaként. A BikePortland.org Obama beiktatása után egy egyszerű módját választotta, hogy utánajárjon, az elnök komolyan gondolta-e, amit a kampány hevében mondott.
Rákerestek a Fehér Ház weboldalán a bicikli szóra, egy találat volt, ami az új elnök várospolitikájáról szól. Az egyetlen egyszer szereplő kifejezés az élhető városok alpont egyik paragrafusában található. Kifejtik benne, hogy az élhető és fenntartható közösségi léthez az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy kiszálljanak az autóból, és helyette gyalogoljanak, üljenek biciklire, vagy válasszanak egyéb közlekedési eszközöket.
A portlandiak most a kongresszusra várnak, hogy a tervet a gyakorlatba is átültessék.
Február elsejétől a kerékpárosoknak kötelező lesz Szlovákiában a városokon kívül sisakot hordani, a 15 évesnél fiatalabbaknak városon belül is. Kötelezővé tették emellett a fényvisszaverő mellény használatát városon kívül. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szlovák szabályozásból mindössze ennyi vonatkozik a biciklisekre.
A CM viszont úgy tudja, hogy a mellény viselése csak akkor lesz kötelező, ha rosszak a látási viszonyok. Arról is is írnak, hogy a bicikliseknek megengedett lesz a jobbról előzés, ha álló vagy lassan haladó járművet kell kikerülni, és ha ezt biztonságosan tudják megtenni.
Magyarországon is már jó ideje készül az új KRESZ, sokat még nem lehet tudni róla, a biciklisekre vonatkozó részekből tavaly annyi szivárgott ki, hogy a 12 év alatti gyerekeknek kellene sisakot hordaniuk, illetve azoknak, akiknek a sebessége meghaladja a 30 km/h-t.
A budapestihez hasonló tempóban haladhat a bérbicikli-rendszer kialakítása Tel-Avivban is, mert egy kávézótulajdonos úgy döntött, nem vár az önkormányzatra, elkezd bicikliket bérbe adni. Az ötletet első lépésben három kávézó bevonásával kezdte megvalósítani, mindegyik előtt négy bicikli áll a vendégek rendelkezésére. A rendszer nem is klasszikus bérlés, a kávézók vendégei ingyen biciklizhetnek.
„A legtöbb ember azt gondolja, hogy az autó a leghatékonyabb jármű, míg a városi közlekedésben ez nem így van, ott az autó a legprimitívebb eszköz, a bicikli pedig a leghatékonyabb. Ha valaki kölcsönvesz tőlünk egy biciklit, és azzal közlekedve kezdi intézni ügyeit, talán megváltozik a látásmódja” – mondta a kávézó tulajdonosa.
