Köszönet az Indexvideónak.

Gyakran halljuk azt az érvet, ha bicikliút-fejlesztésről esik szó, hogy nincs elég hely a kialakításra, nem lehet elvenni több helyet sem az autóktól, sem a gyalogosoktól. Ez tipikus városi probléma, nem kizárólag Budapesten okoz gondot, de például Párizsban találtak rá megoldást, Elizabeth Press videójából úgy tűnik, működik.

Három, nem drága, könnyen megvalósítható dolog, ami nem igényel mást, csak egy kis tudatosságot.

1. Alapszabályként mindenki odafigyel a kisebbekre: a buszok az autókra, az autók a biciklisekre, a biciklisek a gyalogosokra, hiszen sok helyen nem megoldható, hogy teljesen külön sávot lehessen biztosítani mindenkinek.

2. Fekvőrendőrökkel lassítják a belvárosi forgalmat, így akár a szűk, egyirányú utcákba is be lehet engedni szemből a bicikliseket. Jellemzően azok, akik nem járnak bringával, veszélyesnek tartják, pedig így sokkal jobban láthatóak a biciklisek, és ha az autók tényleg lassan mennek, veszélytelenül közlekedhet mindenki.

3. Külön odafigyelnek a kereszteződések kialakítására, hiszen rengeteg kerékpáros baleset történik azért, mert az autósnak esélyes sincs észrevenni a biciklist, a biciklis viszont szabályosan közlekedve számít erre. Párizsban jól látható, figyelemfelkeltő jelzéseket festettek a kereszteződéseknél az úttestre, amit még színes oszlopokkal is hangsúlyoznak.

Tik, tik, tik.

A legjobb érv a biciklis infrastruktúra megteremtése mellett, ha vannak valódi számok. Koppenhágában vannak.

Egy képzőművészetileg sem utolsó számlálókaput/szobrot telepítettek/emeltek a kerékpárút mellé.

Kedden ugyan lefújták a szmogriadót, de Budapest légszennyezettségi térképét nézegetve a helyzet nem sokat változott.

A Magyar Kerékpárosklub összeszedte, hogy ha ilyen időjárásban és büdösben biciklizünk, mire érdemes odafigyelni. A konklúziójuk egyébként az, hogy aki teheti, üljön biciklire, hiszen sétálás közben legalább annyi szennyezett levegő jut a tüdőbe, mint biciklizéskor.

Azt tanácsolják, hogy aki nem érzi úgy, hogy megfullad a légszűrőmaszk alatt, az használja, ha lassabban teker, mérsékeltebb a légszomj. Aki nem szívesen biciklizik maszkban, az gondolja végig, melyik verziót tartja logikusabbnak: sportolás közben a gyorsabb anyagcsere elősegíti a káros anyagok ürítését, vagy a megnövekedett oxigénszükséglet miatt több levegő kerül a tüdőbe, ezzel együtt lényegesen több szállópor annak minden káros hatásával. Amit pedig könnyen meg lehet oldani: érdemes elkerülni a forgalmas utakat.

A szmog mellett a hidegre is figyelni kell, ezen segít a réteges öltözködés, külön védeni kell az ízületeket, a térd és a kéz a legveszélyeztetettebbek. Ha nagyon hideg van, érdemes a száj elé sálat kötni, hogy ne lélegezzük be közvetlenül a levegőt.

A fagyott úton biciklizésre megoldás lehet a téli gumi használata, ónos esőben, azaz tükörjégen semmi nem segít.

Dán dizájn a triobike néven gyártott gyerekszállítós modul tricikli. A jármű két, vonalvezetésben és színben is összehangolt darabból áll össze. Nem olcsó, viszont nagyon menő.

A biciklis futárok se menekülhetnek a szennyezett levegő elől, megkérdeztük Kürti Gábort, a Hajtás Pajtás vezetőjét, hogy szerinte mi a megoldás. Egyszerű választ adott, azt mondta, nincs.

Az a személyes tapasztalata, de mások is osztoznak a véleményében, hogy maszkban nem lehet biciklizni, az erős fizikai igénybevétel miatti légszomj ugyanis leküzdhetetlen – függetlenül a maszk típusától. Néhányan ugyan használják, de legtöbben csak a kipróbálásig jutnak el, hosszú távon ez nem jelent megoldást.

A Hajtás Pajtás futárai még nem állnak le, bár folyamatosan fontolgatják, mi a megoldás, de nem akarják, hogy helyettük az autós futárok jelenjenek meg az utakon, ami tovább rontja a levegőminőséget. Megjegyezte, ez nem számít újdonságnak, hogy ennyire szennyezett a levegő, bár most van először szmogriadó, de az utóbbi években is számos olyan nap volt, amikor legalább ennyire szennyezett levegőben kellett dolgoznunk. Amúgy meg máskor se tiszta a levegő a városban.

Az Egyesült Államokban orvosi vizsgálattal bizonyították, hogy a biciklis rendőrök körében jelentősen csökkennek a herebántalmak, ha a nem a hagyományos nyergen ülve dolgozzák le munkaidejüket.

A régóta sejthető összefüggést a San Diego-i kórház szexuális zavarokkal foglakozó osztályán erősítették meg konkrét adatokra alapozott kutatással. Az adatokat 90, az USA különböző városaiban dolgozó rendőre szolgáltatta, akik fél évig hagyományos, majd újabb fél évig orr nélküli bringaülésen teljesítettek szolgálatot.

Az eredmény szerint a tompa, a láb közé csak kissé, vagy egyáltalán nem benyúló nyereg miatt kisebb a heréket és a pénisz környékét érő nyomás.

A statisztika szerint a második hat hónap alatt 27-ról 82 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a munka, tehát a folyamatos kerekezést követően is megúszták a napot a genitális területek zsibbadása és erekciós problémák nélkül.

Nem túl szép, viszont nem nyom

A Las Vegas-i CES 2009 kiállításon mutatták be a Horizon Fuel Cell Technologies HMX névre keresztelt kétkerekű járművét (Hydrogen Mobility X-Tender). A mountainbike-ra egy új típusú hidrogéncellás motort építettek.

Az első adatok szerint a kis palackokkal táplált villanymotor segítségével akár 290 kilométert megtehet a biciklis 20-25 kilométerperórás sebességgel. Ráadásul a biciklis istenien néz majd ki, ahogy a nyereg alá rögzített rakétaszerű csövekkel néha tekerve egyet-egyet száguld majd a városon vagy vidéken át.

A kinézet és az imázs biztos számít majd, mert valamiért csak ki kell fizetni a borsos 3000 dollárt.

A hidrogéncellák újratöltése a kiállításon közzétett adatok szerint 30 percet vesz majd igénybe, és a motornak is szüksége lesz egy kis időre az üzemi hőmérséklet eléréséhez: 10-15 másodperc.

Aki biciklivel álmodik, üljön be gyorsan egy autóba? Ha magömléssel együtt jelentkezik, akkor nem ártana a kíméletlen és határozott szakítás az isteni bringával, más esetben lehet, hogy nem az eltúlzott vonzódás az álomkép oka.

A magyar neten fellelhető megfejtések elég esetlegesnek tűnnek. Kerékpár gyermekálomban jó teljesítmény,t egyébként kényes helyzetet jelent, ezt állítja az egyik, a másik döntő tényező, hogy lefele, vagy felfele kerekezünk vele.

Az angol nyelvű szakirodalom szerint a kerékpáros álom, az összes járművet felvonultatóval együtt, az életen át való utazást szimbolizálja. De mivel a biciklik használata általában korábban kezdődik az ember életében, mint az autóé vagy más közlekedési eszközöké, ezért álomképként a kamaszos tendenciákat is hangsúlyozhatja.

A hivatásos álomfejtők szerint arra is lehet gondolni, hogy az egyensúly hiánya, vagy a kemény munka utáni vágy okolható a jelenségért, vagy az, hogy az álmodónak támogatásra van szüksége.

A jelentéshez – pont úgy mint minden más álomnál - csak úgy lehet közelebb kerülni, ha képek más részletét is értelmezzük. úgyhogy általánosságban nem is mondanék semmit, csak egy gyerekkorom emléket hoznék fel, amikor alvás közben is a sötét bordó Csepel Camping biciklimen kerekeztem. Egy dombra felérve felrátottam a kormányt, és a Camping elemelkedett, átrepült egy egész falut, aztán simán földet ért egy erőteljes faralással. Elképesztő szabaságélmény maradt utána.

A Notre Dame és Szent Pál székesegyház közötti utat három év múlva letekerheti bárki, ha megépül a 218 mérföld, az körülbelül 340 kilométer hosszú bringaút. A híradások szerint a csatorna két oldalán minden érintett önkormányzat rábólintott a tervekre.

Az Evening Standard szerint a londoni 2012-es olimpiára elkészülhet a francia és a brit fővárost összekötő, az autóforgalomtól teljesen elszeparált bicikliút. A nagy-britanniai szakaszon Wandsworth és Croydon érintésével lehetne a tengerparthoz jutni. A csatornán a Newhaven és Dieppe között közlekedő kompon kelhetnek majd át a bringások.

Az építésnél felhasználnák a Surreyn, Sussexen keresztül húzódó és már létező National Cycle Network útjait is. A franciák ellesték a Sussexben megvalósított ötletet, hogy egy használaton kívüli vasútvonalra telepítsék a bicikliutat. Az előzetes becslések szerint csak a brit oldalon 30 millió fontba kerülne az építkezés, a táblák kihelyezése és a reklámkampány.

 Szenvedélyes kerekesek Sussexben

Akarat, bátorság és önzetlenség, Demszky Gáboron és Hagyó Miklóson kéri számon a Critical Mass és a Magyar Kerékpárosklub ezeket a politikusi erényeket. A két szervezet szerint csak a városvezetőkön múlik, hogy egy-egy világváros mit csinál magából. Ezért egy videót (itt magyar szöveggel) küldtek a főpolgármesternek és helyettesének, hogy nézzék meg, mi lett a 7 milliós columbiai fővárosból, miután az ottani polgármester úgy döntött, megtöri az autók uralmát, és a belvárost rendszeresen átengedi a gyalogos és kerékpáros forgalomnak.

Tavaly egyharmadával több biciklit adtak el, mint autót. Egészen pontosan 38 százalékkal többet: 1,4 millió kerékpárt és alig több mint egymillió autót.

Ráadaásul abban az országban, ahol most is egyetlen ausztrál dollárba kerül egy liter benzin.

A 2008-as év volt sorban a kilencedik, amikor a bicikliadásvételek többségben voltak.

A helyi főbringások nem kis büszkeséggel beszélnek az általános szemléletváltásról, amit nem annyira a válság, vagy a romló anyagi helyzet diktál, hanem az, hogy egyre többen látják be, tenniük kell valamit az üvegházhatás kiváltó gázkibocsátás csökkentése érdekében. Ezért inkább kerékpárral mennek dolgozni.

A minusz 5 fok sem volt akadály ezer kerékpárosnak, hogy az év utolsó napján végigbringázza a Critical Mass nagy körét a Városligettől Budára, aztán vissza a Vörösmarty térre.

A Kerékagy-részleg is képviseltette magát a másfél órás úton, és pont egy póló, még egy gatya és egy zokni válaszotta el attól, hogy teljes legyen a komfortérzete.

Barack Obama megválasztott amerikai elnök beiktatását január 20-án tartják Washingtonban, az eseményen hatalmas tömegre számítanak. A washingtoni biciklis szövetség azt tervezi, hogy a ruhatárakhoz hasonló elven működtetett bicikliparkolókat üzemeltet majd, hogy ezzel motiváljon minél több embert, hogy hagyják otthon autójukat, és érkezzenek biciklivel, írja az AP.

Egyelőre a város két pontját jelölték ki (McPherson Square és Jefferson Memorial), ahol önkéntesek vigyáznak majd a biciklikre. Aki kerékpáron érkezik, még lezárót sem kell magával vinnie, a bicikli leadásakor egy jegyet kap, aminek bemutatásával később visszakaphatja biciklijét.

A Szigeten egyébként hasonló rendszer működik már évek óta, bár lezáróra ott azért szükség van.

Egy hegyvölgyes város is tehet némi pénzzel és ötlettel valamit a biciklizés fellendítéséért.

Mint például Norvégia harmadik legnagyobb városa, Trondheim.

Tizenöt éve működik a Trampe névre keresztelt biciklis lift. A városvezetés tudatosan állt neki a kerékpár-forgalom növekedését segítő tervek megvalósításának, és amikor úgy látták, hogy a bicikliúthálózat nem elég, megterveztek egy 300 méter hosszú pályát, amely megkönnyíti a feljutást a város nagy részét kitevő dombra. A bringás rááll a járdaszegélybe rejtett kötélpályához rögzített lábtartóra, és fél lábbal a kerékpáron erőlködés nélkül fent van a meredek dombon.