Egy hete rendezték a Tour de Zalakaros országúti maratont, ahol az indulók három táv közül választhattak. A kerékagy riportere nem tudott választani a 33 km-es családi túra, a 70 km-es teljesítménytúra, valamint a 118 km-es maraton közül, állóképességének mind megfelelt. Egy hét alatt a beszámoló is elkészült.

Közösségi bicikliszerelő műhely nyilt Pesten. Vannak szerszámok, segítők és közösségi tér is, ahol lehet dumálgatni a többi kerékpárossal, akiknek eddig még csak véletlen akadt a kezébe a csavarhúzó.

Az ötlet egyenesen Franciaországból érkezett Újlipótvárosba: évi 3 ezer forintos tagdíjért bármikor be lehet ugrani egy kis kerékpár-barkácsolásra.

Az ország legnagyobb biciklis szervezete, Magyar Kerékpárosklub arra kéri a budapestieket, hogy ha tehetik, üljenek bringára, segítsék ezzel is a főváros közlekedését.

Az MKK honlapján megjelent közlemény szerint Budapest óriási közlekedési káosznak néz elébe, miután az évszázad árvize miatt rendkívüli útlezárásokat és tömegközlekedési korlátozásokat kellett elrendelni.

A kieső rakpartok és a nagy áteresztő képességű utakon bevezetett forgalomkorlátozások miatt sosem látott közlekedési nehézségek várhatók.

Kerékpárral viszont nem csak a dugókban való araszolást és a késéseket lehet megspórolni, hanem a megnövekedett kiadásokat és stresszt kerülhetik el a fővárosiak, és csökkentik a tömegközlekedési járatokon a tumultust.

„A nyári időben való kerékpározás nem jár semmilyen kényelmetlenséggel, viszont egyszerű, gyors és olcsó alternatívája a többi közlekedési módnak.” – bíztatja a budapestieket az MKK.

Az amúgy is botrányos szakaszokkal tűzdelt budai oldalon mindenképpen. A Szent Gellért tértől az Döbrentei térig még istenes a helyzet, bár az Erzsébet híd lábánál már kicsit bugyog a víz. A katasztrófaturisták koncentrációja azonban a Lánchíd felé közeledve egyre csak nő, a villamospályánál összeszűkülő hírhedt nyaknál pedig már elviselhetetlen. A bajokat tetézi, hogy az aluljárót elöntötte a víz, én fél 2-kor még magasra emelt lábbal épp át tudtam siklani, de szerintem most már járhatatlan az út. A Batthyányi térhez közeledve a homokzsákok, kiskatonák és a szigetszerű csonkokon romantikázókat fényképező turisták okoznak tumultust. A teret elhagyva a Margit-hídig teljesen simán lehet haladni, de utána már nem érdemes a bringaúton küszködni. A HÉV-megálló egy fabódéval ugyanis pont kitelepült a bicikliútra, a Görzenál környékén pedig már vízbefulladt az útszakasz. Én az Árpád fejedelem útján jöttem az Árpád-hídig, de itt már a csúcsforgalom előtt is csúcsforgalom volt, úgyhogy gondolom, késő délután sem lesz ennél jobb. Biciklivel déli irányban még elég jó megoldásnak tűnik a Fő utcai buszsáv, de akármerre is megyünk, a dugók miatt vigyünk magunkkal egy jó maszkot!

Ha van valami új infód, ami segítheti a biciklitársakat, akkor azt írd meg kommentben!

Lehet egykerekezni is a biciklin több méterrel a vízfelszín alatt, de sajnos a kunsztok közel sem tűnnek olyan elengánsnak, mint szárazföldön. De hogy meglehet csinálni, arra itt a bizonyíték.

A Közgáz diákjai képesek szembenézni a ténnyel, hogy a világ kegyetlen hely, vélekedhetett a fővárosi hivatalnok, amikor kijelölte az egyetem előtti kerékpáros nyomvonalat. Az egyetem előtti szakasz ugyanis a macskakőre került, arra a felületre, amelyen rázkódva a legelkötelezettebb városi biciklistának is megfordul a fejében, hogy talán mégis autóval kellene járnia. Olvasónk arra is felhívta a figyelmünket, hogy a macskaköves szakasz mellett fut a sima kövezet, így ha akarták volna, akár ott is vezethették volna a nyomvonalat. Feltételezzük, hogy az a rész a járda, ezért dicséretes, hogy legalább már nem akarják a bicikliseket a járókelők közé vezetni.

A miniszterelnök a magyar sajtó előtt alig-alig mutatkozott kerékpárral. Nemrég ugyan szerepeltek egy képen, de nyeregben szinte soha.

Pedig tavaly nyáron Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtó­főnöke azt állította, hogy Orbán kifejezetten kerékpártúrával töltötte szabadságát: a kormányfő, a felesége és az ötből három gyermekük Ausztriába, a Fertő-tó partjára utazott, ahol naponta 50 kilométert tekertek, megnézték Rusztot és más környékbeli városokat.

Orbánról egy képet találtunk, amikor párttársaival teker, és az akkor még ellenzékben lévő Fideszről azt hirdetik, hogy a párt nagy támogatója a kerékpározásnak. A politikai tekerés azonban Magyarországon eddig mindig megmaradt kampányjellegűnek, amint hatalomba kerültek, onnantól csak kocsiajtóban lehetett látni még a mégoly sportos politikusokat is.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

De lehet, hogy jövőre eljön az a pillanat, amikor megint megtörik a jég. Amúgy is választási év lesz, jön a kampány, és 2011-ben Németh Zsolt, a Balatoni Kerékpáros Turisztikai Egylet ügyvezetője azzal biztatta a szántódiakat: szerinte jó esély van rá, hogy újabb szakaszokat épüljenek, pótolva a bringaúthiányt. Németh Orbán Viktorra hivatkozott, amikor próbálta megokolni optimizmusát, a balatoni kerékpárút fejlesztéssel kapcsolatban nagy támogatóként mutatta be Orbánt. Németh elmondta, hogy a miniszterelnök határozott kívánsága volt a fejlesztés, mert „2014-ben kerékpárúton szeretne a fővárosból a tóhoz ruccanni”.

Minden 10. kerékpáros járdázik, ezt állítja a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. Bukósisak Felmérése. A májusban, közel 1000 fő bevonásával végzett online kutatás szerint a biciklisek jelentős része annak ellenére sem merészkedik le az úttestre, hogy a KRESZ szerint csak akkor lehet szabályosan igénybe venni a járdát, ha az úttest alkalmatlan a kerékpározásra, illetve a biciklisták számára tiltott ott a közlekedés.

A felmérés szerint a bringások közel fele (48%) kerékpárútat használ, ami jó aránynak tekinthető, figyelembe véve, hogy a kerékpárút hálózat sok helyen még nem kiépített.

A bicikli műszaki állapotának ellenőrzését sokan nem tekintik fontos teendőnek: csupán 31 százalék végzi el évente többször, évi egy alkalommal pedig 55 százalék nézi, vagy nézeti át a gépét.

A felmérés az alkoholfogyasztás és a bringázás kapcsolatát is vizsgálta: arra a kérdésre, hogy biciklizéskor szokott-e Ön alkoholt fogyasztani, a kitöltők 9 százaléka válaszolt igennel. Ők többnyire férfiak voltak.

A Bukósisak Felmérés a kerékpárok felszereltségét is kutatta: kiderült, hogy a kitöltők 88 százaléka rendelkezik lámpával, bár ez kötelező tartozéknak minősül. A saját biztonságukat szem előtt tartva a megkérdezettek fele rendelkezik sisakkal, ami a felnőttek számára ugyan nem kötelező, de erősen ajánlott. A nemek aránya ennél a kérdésnél kiegyenlített volt. A társaság biztosítási szempontból is körbejárta a biciklizés témakörét: a válaszadók háromnegyede (76%) hasznosnak tartana egy felelősségbiztosítást kifejezetten kerékpáros közlekedés során okozott balesetekre.

Kétszeri halasztás után hétfőn beindult New Yorkban a sokak által várt közösségikerékpár-közlekedés hatezer biciklivel és 330 állomással, írta az MTI.

Egyelőre csak Manhattanben és Brooklyn egyes részein működik a rendszer, de a tervek szerint Queensre is kiterjesztik, és idővel összesen 10 ezer bicikli várja 600 helyen a kölcsönzőket. Eddig 9 ezren váltottak éves bérletet, amelynek ára 95 dollár. Június 2-től lesz napi jegy is, az 10 dollárba kerül. A kölcsönzésből kizárták a 120 kilónál súlyosabbakat a biciklik épségének megőrzése végett.

Új rekordot állított fel a kerékpáros rakéta kategóriában François Gissy. A napokban elérte a 263 kilométer per órás sebességet egy használaton kívüli katonai leszállópályán Franciaországban.

Gissy kitartóan próbálkozott, amíg megdöntötte a több mint tíz éves rekordot.

A youtube-re feltett kísérletek alapján először "csak" 160-180-as tempót sikerült kihozni a hajtóműből. Végül egy, a biciklivel versenyre kelő Subarut is messze maga mögé utasítva majd 30 kilométer per órát rávert a 2002-ben beállított 236-os eddigi csúcsra.

Gissy kerékpárját egy svájci cég, az Exotic Thermo Engineering hajtóműve hajtja. A folyékony üzemanyagos rakéta magas koncentrátumú hidrogén peroxiddal működik.

Rudi Saldia macskája nemzetközi sztár lett gazdája go pro kamerás felvételeinek köszönhetően.

Saldia MJ-vel, a macskával együtt kerekezik Philadelphia utcáin, és kézbesíti a leveleket. A 25 éves biciklis postás több száz kilométert letekert, miközben MJ a válláról nézelődött. Gazdája szerint a macska nagyon érdeklődő, és szereti, ahogy a szőrét borzolja a menetszél.

Saldia videóját a youtube-on már több mint egy millióan megnézték.

Tekerés forgalommal szemben a legzsúfoltabb budapesti főutakon, átgázolás pirosban többsávos kereszteződéseken, ezek az attrakciók rendszeresen előfordulnak a kerékpáros futárok gyorsasági versenyén.

A futárok világszerte több mint tíz éve rendezik meg saját maguk számára az Alleycat versenyeket, ahol az egyetlen szabály az, hogy a város különböző részein kijelölt pontok érintésével a leghamarabb érjenek célba.

A gyorsaságnak pedig ára van.

A magyar futárok nagy öregjei maguk is megerősítik a néző benyomását: ez a sport nagyon veszélyes, és nemcsak azért, mert „full illegál”, hanem azért, mert még a kissé lazább keretek között meghatározott „normális dolgok” közé sem sorolható be.

A magyarországi Alleycat kultúráról Féniász András készített videót. A több kerékpáros témájú filmmel rendelkező operatőr számos versenyen vett részt, és láthatóan keményen tartva a tempót dokumentálta az eseményeket. A több mint negyedórás videó a napokban került ki a youtube-ra.

Nyolc új nagykapacitású kerékpárszállító kocsit avatott fel a MÁV Start pénteken. A Déli pályaudvaron tartott eseményen bemutatták a nagy, és a közepes befogadóképességű kocsikat. Elmondták, eddig gond volt, hogy a kerékpárosok vagy a szállítókocsitól távol ültek, és így izgulhattak, hogy az utazás végén is meglesz-e a biciklijük. Vagy a kerékpárjuk mellett állva, a földön ülve kellett vonatozniuk.

A mostani fejlesztés eredménye, hogy a biciklitárolóba lehajtható ülések is kerültek, a vagon hátsó részében pedig hagyományos leülős részt alakítottak ki, így folyamatos megfigyelés alatt tarthatjuk a biciklinket.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

A nagyobb kocsiban 26 kampóra akaszthatók a kerékpárok, amely mellett a fal mellé is támasztható további nagyjából 25. A kisebb kocsiban16 kampó van, és 25-30 kerékpárt lehet összesen bezsúfolni.

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a vagonokat nem az ingázók számára fejlesztették ki, hanem olyanoknak, akik turisztikai célból szállítják biciklijüket. Ezekben a kocsikban ugyanis nagy csoportok kényelmesen utazhatnak nagy távolságokra is. Így akár iskolai kirándulások is igénybe vehetik azokat.

Éppen ezért két régióban állítják üzembe ezeket: a Balaton északi partjára és a Tisza-tóra utazhatunk majd velük.

Biciklis káoszt vizionálunk

Egy helyben talált biciklivel gyorstesztnek vetettük alá a vagont, és megállapítottuk, hogy a mennyezetre rögzített kampóból és a lábnál található hátsókerék stabilizálására való rögzítőből álló szerkezet praktikus és egyszerű. A nagyobb kocsiban a falon pontokból álló, rajzos használati utasítást is elhelyeztek, ami hasznos, mert kiderül, hogy a kampó magassága állítható. A kisebb kocsiban nem volt ilyen, amelynek következtében egy amatőr tesztelő hosszasan rángatta a kampót, míg végül megtalálta a magasságállító billentyűt.

A vagont vélhetően olyanok tervezték, akik inkább autóval szállítják a biciklijüket, így azt elfelejtették, hogy ha az ajtó elé is terveznek biciklitárolót, akkor azt az ajtót többet nem lehet kinyitni. Így a kocsikban már az utazás első pillanatában blokkolódik majd az egyik oldali ajtó, ideges ajtórángatást, biciklilökdöséssel tartva kondícióban az utazóközönséget. Teljes blokád nem lesz, mert az ülések felőli oldalon nyitható marad az ajtó, csak ezt nehéz lesz elmagyarázni a biciklijükkel felszállt, és bejutni kívánó utasoknak, akik már vissza dem fordulhatnak, mert mögöttük már áll az osztálytársuk, hátul meg a tornatanár.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

A további fejlesztéseket vélhetően nem csak ez a hiba motiválja majd, hanem a biciklis utazók számának dinamikus növekedése is. Megtudtuk, hogy évi 10 százalékkal nő a kerékpárral vonatozók száma. 2012-ben már 360 ezer kerékpáros utazója volt a MÁV-nak.

A szabadidős kerékpárosokat segíti a kerékpáros túrajegy is, amelyről elmondták: 420 forintért egy napig szállíthatjuk a biciklinket, ha van érvényes jegyünk, és a Balatonra, Fertő tóra vagy a Tisza-tóra, illetve azok körül utazunk.

Merényi Dániel riportja

Sokszor gondolkodtam azon, hogy miért is nem fogtam bele valami sokkal egyszerűbb vállalkozásba. Mondjuk lenne egy frankó kis diszkontom egy panelház alatt. Reggel szépen meglibbennének a fagyis zászlócskák, ahogy a lemezajtót szélesre tárom, esténként meggyújtanám a neonokat a portálom mögött, amit a kólától kaptam. Összeszedegetném a féldekások kupakjait. Novemberben a vödrös nápolyit, májusban a 12%-os almalét akcióznám be. A sudoku remittendát meg hazavinném a gyerekeknek. Okosodjanak. Jó lenne.

De nem. Nekem valami olyanba kellett fognom, aminek nem nagyon van múltja Magyarországon, jelenleg -rajtam kívül, meg három szerencsétlen ördögön kívül- nem csinálja senki. Ez a kisszériás, kézműves igénnyel, általam épített vázakra, válogatott, minőségi alkatrészekkel felszerelt kerékpárok készítése.
Tehát megveszem a csöveket és még egy félvödörnyi egyéb bigyót és abból vázakat és villákat készítek, majd hasonló eszementek, ékszerminőségű alkatrészeivel felszerelem azokat. Agyrém. Enyhítő körülmény, hogy nem vagyok ezzel egyedül a világon.

Fotó: Páth Dani - Merényi Bicycles

Ahogy napról-napra egyre kevesebb kőolajat tudunk a finomítókba pumpálni, hogy abból egyre drágább üzemanyag lehessen, úgy jön vissza a kerékpár a közlekedésbe. Nem nagyon akarom most elemezni ezt a témát, sokan, sok helyen megtették már helyettem. A lényeg, hogy a kerékpár reneszánszát éli.
A városok közlekedésének képét és talán az emberek szabadidős tevékenységét is megváltoztatja a bringa, ugyanakkor magukat az embereket alig. Nem vagyunk egyformák. Vannak, akik minden tárgyukhoz racionálisan viszonyulnak. Szükségem van rá, megveszem. Használom amíg kell. Elromlik, megjavíttatom. Nem lehet megjavítani? Eldobom.

Működött a waw-faktor, több ezren figyelték szájtátva Los Angeles egyik alternatív fesztiválján, amint egy emeletnyi magas kerékpár szeli át a várost. A hetekben tartott CicLAvia fesztivál fő látványosságát Richie Trimble szolgáltatta, amikor felmászott a 4,5 méter magasan található nyeregbe, és végig is tekert a géppel egészen a Venice Beachig, ahol egy lámpaoszlop segítségével fejezte be az utat.

Richie Trimble egy New York-i születésű videós, aki magát cinetográfusként szereti megnevezni. Most azonban nem csak filmezett, hanem maga játszotta a főszerepet, azaz fejkamerával örökítette meg a több kilométeres utat, és a Stoopidtall-nak elnevezett biciklit is maga építette, állítólag 12 munkaóra alatt.

STOOPIDTALL - CICLAVIA 2013 - LA BIKE CULT from Richie Trimble on Vimeo.

Produkciója persze nem volt úttörő jellegű, hiszen sokan próbáltak már a Stoopidtall-nál jóval magasabb kerékpárral is egyensúlyozni. Ez persze nem mindenkinek jött össze. 2008-ban Michael Moony térde több helyen is eltörött, amikor nyilvános bemutatóján összeomlott alatta a 12 méteres váz, és csak a biztonsági kötelek óvták meg az életét.

Természetesen azok a 2-3 méteres magas biciklik sem veszélytelenek, amelyekből egyre többet látni az utcai forgalomban.

Tavaly a kerékagy is hírt adott arról, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület közleményben fejezte ki aggodalmát a hasonló szerkezetek magyarországi megjelenése miatt. Az intézet véleménye szerint a magas kerékpár nem csak a normál elindulásnál és megállásánál okoz nehézségeket, hanem egy esetleges vészfékezés esetén is. Vészhelyzetben olyan hatalmas bukás történhet, ami a kerékpáros testi épségén túl a forgalom többi résztvevőjének a biztonságát is veszélyezteti.

A magas kerékpárok egyébként több mint száz éves múltra tekinthetnek vissza. A meghosszabbított vázas bicikliket a főleg az Egyesült Államok városaiban, a gázlámpás közvilágítás bevezetése után használták olyan céljárműként, amely megkönnyítette a lámpagyújtók munkáját. Richie Trimble technikájához hasonlóan világítóoszloptól világítóoszlopig közlekedtek vele.