Németországban idén év elején a 39 millió magánháztartásban 40 millió autó, 48 millió személyi számítógép, 60 millió mobiltelefon és 70 millió kerékpár volt, a szövetségi statisztikai hivatal kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint.

A háztartások közül 34 millió - 87 százalék - rendelkezett egyenként legalább egy mobiltelefonnal, és a háztartások 52 százalékában egynél több mobiltelefonnal rendelkeztek.

A jövedelmi helyzetet elég jól tükrözi, hogy a háztartásoknak az 50 százaléka rendelkezett használt autóval ás 31 százaléka új autóval. A legutóbbi hasonló felméréskor, 2003-ban a német háztartások 47 százalékának volt használt autója és 35 százalékának új autója.

Németországban ugyanis 2000 óta gyakorlatilag nem volt reálbérnövekedés a nyolc-kilencévi átlag szintjén, és ezen belül 2006-ban és tavaly már csökkent a reálbér, 1,1 százalékkal, illetve 1,3 százalékkal. Ez bizonyára folytatódott az idén is, mindenesetre a bértömeg az inflációtól mint jobban elmaradó ütemben nőtt csak az első félév során. ˙(MTI)

Akkut mindenhova! A biciklibe is! Előbb-utóbb biztos lesz rá vásárlói igény, csak talán most még az egyszerű kerekezők tömegei nincsenek tisztában azzal, hogy tulajdonképp mindig is hibrid bringára vágytak. A tervezők ezért megmutatják, mi a jövő.

Van például lehetőség lítium elemes moutainbike beszerzésére 13 ezer dollárért. Az Optibike OB1-es modell akkuja két óráig bírja, utána persze ezen a gépen pedálozáshoz kell folyamodni, hogy haladjon. Előnye, hogy nehéz vele eltévedni, mert a dizájner GPS-t, és PDA-t is beépített, ami sípol, ha a gép letér az előre kijelölt útvonalról.

Egy szerényebb változattal állt elő japán Sanyo Electric. Az első látásra szokványos kosaras női kerékpárnak tűnő technikai jelenség nagy erénye, hogy hegynek felfelé megduplázza a pedálerőt. A lítium akkumulátor fékezéskor töltődik, ezért az emelkedőn a motor rá tud segíteni a pedálozásra. A Sanyo szerint az első kereket meghajtó motor segítségével a hibrid kerékpárnak 1,8-szor nagyobb az utazósebessége, mint a hagyományos biciklinek.

A Sanyo, amely a zöld technológia élharcosának tekinti magát, tavaly már 283 ezer darab villanymotoros hibrid kerékpárt adott el 1400 dollárért. Az Optbike ennél egyelőre kisebb érdeklődéssel számol: az idén összesen 24-et dobnak piacra.

Régi tervünk volt, hogy részletesen bemutassuk, milyen biciklivel járnak a Kerékagy újságírói, melyik megoldást, szerkezetet és matricát miért választották. Tervünket addig halogattuk, míg jelen poszt szerzőjének kerékpárját egy szombat este el nem lopták.

Tervünket nem adtuk fel, így mintegy bevezetésként bemutatjuk a kerékpárt, amely hat évig volt szolgálatban. Érdemeit bizonyítja, hogy szereztünk vele második helyet egy futárversenyen, döntősök voltunk vele egy hasonló csapatversenyen, továbbá csak úgy letekertünk vele pár ezer kilométert. Száguldottunk vele könnygázfüstben az október 23-i zavargásokról tudósítva, és a nyergében végigtekertük vele szinte az összes Critical Masst.

A Dob utcai Bar Ladino elől vasárnap éjjel elemelt bicikli annyira jellegzetes, hogy hegesztési munkafázisokat is tartalmazó beavatkozás nélkül nem lehet felismerhetetlenné tenni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy ha felismerik az utcán, bolt előtt, vagy éjszakai szórakozóhelyeken, jelezzék blogunk aggódó, és évek után BKV-ra kényszerülő szerzőjének a fa(ide a kukacot)mail.index.hu cimen, vagy a kommenteknél.

Milyen a jó városi bicikli?

A zöld-fehér színű, Scott váz a mountain bike fejlődés korai szakaszából származik: a váz már ejtett geometriájú, de még Cro-Mo ötvözetből készült, nem aluminiumból. Aminek következtében kicsit nehezebb, de rendkívül strapabíró. A felnik szintén erősek, tudjuk miért, a gumik viszont vékonyak a sebesség végett.

Sem a felniken, sem a Schwalbe gumikon, sem pedig a V-fékeken nem spóroltunk, mert sokkal jobb defekt, nyolcas és baleset nélkül kerékpározni. Kevésbé fontos viszont a váltó, az ember úgysem kapcsolgat annyit, mint terepen.

Az első hajtóműből kiszereltettük a középső tányért, mert a sík terepen úgyis a leggyorsabbat érdemes használni, Budán pedig pont jó a legkisebb. Hátulra is inkább kis sort szereltettünk.

Bár egyesek szerint a bicikli csak sárhányó nélkül dögös, az biztos, hogy a sáros arc és a hátunkon a tarkóig húzódó koszcsík sokkal hülyébben néz ki, úgyhogy mi elölre és hátulra is sárhányót szereltünk.

Érthető, ha egy ilyen remekül összerakott, vintage státuszú bicikli a szívünkhöz nőtt, úgyhogy végezetül bemutatjuk azt a 10 jellegzetességet, ami alapján könnyen felismerhető, egyúttal bizonyítva a tételt, hogy a sok biciklizés menthetetlen optimizmussal tölti el az embert. Hátha együttes erővel megtaláljuk.

1. A bovdenház a kormánynál az egyik féknél fekete, a másiknál szürke

2. Piros, fehér, közlekedési táblára emlékeztető matrica a 2001-es Futár Világbajnokság logójával, ami egy parasztbiciklin kerékpározó alakot ábrázol

3. Critical Mass matricák

4. Az első kerék csavarral rögzített

5. Műanyag embléma amely szerint a vázat Amerikában rakták össze (Tubing in the United States, vagy valami hasonló.)

6. Specialized márkájú, középen bemélyedéssel ellátott nyereg

7. Ezüst sárhányó, amely egy ponton eltört, és két műanyag gyorszárral fogattam meg

8. Shimano LX váltó, és gyorszáras kerékrögzítés

9. A középső tányér hiányzik, csak a legnagyobbat és a legkisebbet hagytam meg

10. Kék Scott felirat a felső csövön, erősen megkopva

A lakosság segítségét előre is köszönjük, a nyomravezető akár pénzjutalomban is részesülhet. Az aggódó szülők.

A torontói biciklisek előtt sem ismeretlen probléma a kerékpárlopás. A klubok itt is legalább kettő, különböző típusú lakat használatát javasolják a tulajdonosoknak, ha némileg biztonságban akarják tudni a kerékpárjukat. A városban viszont működik egy olyan rendszer, ami legalább egy plusz lakatnyi biztonságot jelent a bringásoknak.

A paradigmaváltás címet adta Rómában készített fotójának bm. Az olasz fővárosban amúgy, a legtöbb európai nagyvároshoz hasonlóan közösségi bérbiciklikkel próbálják ösztönözni az embereket, hogy tegyék le autójukat, és váltsanak biciklire. Róma történelmi belvárosát minden második vasárnap lezárják, hogy csökkentsék a levegő- és a zajszennyezést.

Decembertől a szállópor határértéket is alapul veszik Budapesten a szmogriadó elrendelésekor, a fővárosi közgyűlés csütörtöki ülésén egyhangúlag döntött a határértékek szigorítása mellett. Az új szabályozás szerint várhatóan sokkal gyakrabban, az elmúlt öt év statisztikai átlagai alapján évente hatszor kell számítani arra, hogy riasztási fokozatot rendelnek el. Ebben az esetben páros naptári napokon csak a páros számra végződő, páratlan napokon pedig csak a páratlan számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek.

A tájékoztatási fokozat, amikor csak felhívják az autósok figyelmét, hogy inkább önkéntesen válasszák a tömegközlekedést, még sűrűbben, évi 10-15 alkalommal fordult volna elő az elmúlt öt évben. Ehelyett évente csak egyszer-kétszer volt erre példa.

Jövő héttől tehát bármikor előfordulhat, hogy a főváros közleményt ad ki a korlátozás elrendeléséről, aki pedig nem tartja be, valószínűleg szabálysértést követ majd el. Az ehhez szükséges törvénymódosítások már folyamatban vannak.

A röntgenre emlékeztető kép 1894-ből származik, a tudós, Etienne-Jules Marey készítette biomechanikai kutatásaihoz, most a Wired közölte Seeing the Unseen című fotósorozatában. A férfi egy álló biciklin ül, egy fényképező rögzíti a mozdulatait, az egyes rétegek pedig egymásra vannak téve, így látszik a mozdulatsor teljes íve.

Marey egyébként részt vett Franciaországban egy bizottság munkájában, akik azzal foglalkoztak, hogyan lehet a testhez és a mozgássorhoz minél alkalmazkodóbb kerékpárt alkotni.

Közösségi bérbicikli-rendszert vezetnek be Londonban is, emellett kialakítanak 12 biciklis főútvonalat a belvárosban, a Temze partján lévő Victoria Embankmentet pedig teljes egészében átadják a bicikliseknek, írja a Guardian.

„Régóta azt vallom, hogy a biciklibarát városok mindig civilizáltak. Ha azt akarjuk elérni, hogy minél több londoni tegye le az autóját, és váltson biciklire, ehhez meg is kell teremteni számukra az infrastruktúrát” – mondta Boris Johnson főpolgármester.

A tervek szerint a 400 állomásra telepített összesen 6000 bicikli bevetésével 2010-ig 40 ezerrel növekszik a naponta biciklivel megtett utak száma a belvárosban. 2000 óta 91 százalékkal nőtt a város főútvonalain biciklizők száma, becslések szerint jelenleg félmillió utat tesznek meg naponta kerékpáron London teljes területén.

A terv megvalósításához még meg kell szerezni London kilenc kerületének és a királyi parkoknak a beleegyezését, itt lesznek ugyanis felállítva a bérbicikli-tárolók. A megvalósíthatósági tanulmány szerint egy-egy tárolót 300 méterenként célszerű elhelyezni úgy, hogy egy négyzetkilométerre összesen nyolc jusson.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy talán a legnagyobb nehézséget az okozza majd, hogy az elhelyezéshez frekventált és drágának számító területeket kell megszerezni, ami vitákat válthat ki a tulajdonosokkal.

Januártól hivatalosan is be lehet majd hajtani biciklivel az VII. kerületi egyirányú utcákba mindkét irányból, de az erzsébetvárosi fejlesztések itt nem állnak meg. Az önkormányzat a kerékpárosbarát kerület program részeként döntött arról is, hogy figyelemfelkeltő és tájékoztató útburkolati jeleket festenek fel. Kialakítanak továbbá bringa dokkot, előretolt kerékpáros felállóhelyet, amihez kerékpársáv vezet majd.

A megvalósításban segít a Magyar Kerékpárosklub, az önkormányzat másik partnere a Kolbászból a Kerítést Kreatív Stúdió. Utóbbi weboldalát böngészve kincset találtunk:

Igen, jól látjátok, azt vizionálják, hogy 2015-re bringasztráda épülhet Budapesten. „Feltevésünk szerint az egyre növekvő kerékpár forgalom a mainál átgondoltabb és differenciáltabb bringaút hálózat építését teszi szükségessé.”

Megkérdeztük Kukorelli Pétert, a Kolbászból a Kerítést egyik designerét. Azt mondta, 2005-ben készült a bringasztráda terve, szellemisége pedig beépült a Kerékpáros Budapest Programba. Egy ilyen összetett vízió megvalósítása hosszú folyamat, nem biztos, hogy a 2015-ös határidő tartható, de megfelelő partnerekkel közelebb lehet kerülni hozzá - Erzsébetváros után Zugló és Óbuda is nyitottnak tűnik arra, hogy kerékpárosbarát kerület legyen.

Több mint 600 000 ember látta már azt a 3 és fél perces videót a YouTube-on, amin egy biciklis a fejére szerelt kamerával megy végig egy pályán, és aminek a zenéje egyértelműen a Guitar Hero kemény basszusait idézi (az elején felmutatott papíron is az olvasható: Living End, Prisoner of Society).

A Wired egyébként arról elmélkedik, hogy a videó túl profira sikerült ahhoz képest, hogy egy amatőr műve.

A VII. kerület egyirányúsított utcái jövő évtől hivatalosan is kétirányúak lesznek, de csak a kerékpárosoknak. Az utcaszerkezete miatt egykor magyar Csikágóként emlegetett városrészben eddig is gyakran kerekeztek a menetiránnyal szembe a biciklisták, de januártól felfestett bringautakkal biztosítják majd számukra a kivételezett helyzetet.

Békés megyében november 17. és 27. között a rendőrök láthatósági karpántot adnak ajándékba az ellenőrzött bicikliseknek, a kerékpárokra pedig küllőprizmát és fényvisszaverős matricákat raknak.

„Kerékpározáskor a kötelezően előírt világítóberendezéseken túl, jó szolgálatot tehetnek a ruhán, cipőn, vagy magán a kerékpáron elhelyezett fényvisszaverős termékek” – olvasható megyei kapitányság közleményében.

„Amíg egy kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpár a gépkocsi tompított fényszórójának fényénél legfeljebb 25-30 méterről válik láthatóvá, addig ugyanezen távolság egy fényvisszaverő matricával ellátott kerékpár esetén 100 méterre növelhető.”

Az akciót minden nap más helyszínen tartják: Battonya, Békéscsaba, Sarkad, Orosháza, Szarvas, Békés, Vésztő és Gyula.

Szintén a láthatóságra akarja felhívni a biciklisek figyelmét a rendőrség Cegléden, ott pénteken (14-én) délután 5-kor tartanak akciót. A résztvevők láthatósági eszközöket kapnak, majd rendőri felvezetéssel, kivilágított járművekkel tekernek körbe a városon. Az első 100 célba érkező üdítőt, sapkát és emlékpólót kap ajándékba.

A taxisok közlekedési szokásait mindenki ismeri, igazából nem is meglepő, az életük nagy részét az utakon töltik, másként látják a forgalmat, mint egy átlag közlekedő. Érdemes néha faggatózni arról, hogy ők hogy látják a bicikliseket.

„A biciklisnek is földig ér a lába” – volt az első reakciója egy taxisofőrnek arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a bringásokról. „Biztos én vagyok a statisztikai kivétel, de nekem nem szoktak összetűzéseim lenni senkivel” – mondta, mikor saját tapasztalatokból merítve felidéztünk néhány tipikus véleményt a taxisok és biciklisek közti konfliktusokról.

„Nekünk azt verték a fejünkbe a szüleink és az oktatóink, hogy az úttest az autóké, de ma már ez nem így van.” Aztán a részletekbe is belement: aki a munkája miatt vezet autót, annak hivatásos jogosítványa van, a biciklis futárok, akik szintén dolgoznak, nem kaptak külön képzést, nincsenek is mindig tisztában a szabályokkal. Azt például minden biciklis elfelejti, ha egyáltalán van fogalma róla, hogy a zebrán le kell szállni a bicikliről, és tolni kell. Valljuk be, igaza van.

Érdekes volt az is, amit az Alkotmány utcai bicikliútról mondott, szerinte ugyanis nincs rendjén, hogy elvettek egy sávot az autósoktól, az viszont nem lenne ellenére, ha a belvárosban korlátoznák az autók forgalmát. „Mi úgy hívjuk a belső kerületeket, hogy parkoló. Ennek így semmi értelme.”

Jó ötletnek tartaná, ha valamilyen módon ösztönöznék az embereket, hogy ne egyesével üljenek autóba, hanem vigyenek magukkal minél több utast. „Persze ehhez infrastruktúrára lenne szükség.”

Megalakult az első magyar bringapóló szakosztály, a Blue Scorpions hetente kétszer tart edzést a Millenáris Velodromban. Szerdánként este 6-kor kezdenek, aki kipróbálná, csatlakozzon bátran, különlegessége, hogy lámpafénynél lehet játszani. A másik időpont szombat délelőtt 10. Ez azoknak jöhet jól, akik ragaszkodnak a nappali fényhez, és nem gond számukra a korai kelés hétvégén.   

Egy kis kedvcsináló a csapat szervezőjétől:

Japánban így játszanak:

Írországban pedig így:

További részletekkel hamarosan visszatérünk.

Meglepő látványra lettünk figyelmesek a XIII. kerületi Dráva utcában, a lezárt járdaszakaszon mintha bicikliutat alakítanának ki a Pannónia és a Visegrádi utca között.

Nagyításhoz klikk ide!

Ne ijedjetek meg, most nem egy sárga vonal felfestéséről van szó, hanem igazi bicikliútról. Na jó, majdnem igazi, de még mielőtt értékelünk, várjuk ki, hogy elkészüljön.

Persze még az sem biztos, hogy bicikliút lesz, de ha mégis, annyi az előnye, hogy várhatóan nem egy szintben lesz a járdával, azaz a gyalogosoknak fenntartott részhez képest megemelik 10-20 centivel. Vagy fordítva.

Az új szakaszt egyébként pont félbevágja egy úttest, ahol kanyarodó autókra kell számítani zöld jelzés mellett. Elsőre tehát szerencsének tűnik, hogy van hely a szélesítésre, és odafér egy bicikliút is, jobban belegondolva viszont nem is biztos, hogy kell oda bicikliút. És még akár parkoló is lehet belőle. Vagy színpad. Vagy az új rész lesz a járda, a régit pedig felszántják.

Megmértük Pedometerrel a szakasz hosszát, majdnem kereken 170 méter. Titkon pedig azt reméljük, hogy ez az óriási szakasz része valamilyen, a közeli jövőben megvalósuló koncepciónak, és a Dózsa György úton haladó bicikliutat összekötik a Duna-partival – valamilyen biztonságos megoldással.