A taxisok közlekedési szokásait mindenki ismeri, igazából nem is meglepő, az életük nagy részét az utakon töltik, másként látják a forgalmat, mint egy átlag közlekedő. Érdemes néha faggatózni arról, hogy ők hogy látják a bicikliseket.
„A biciklisnek is földig ér a lába” – volt az első reakciója egy taxisofőrnek arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a bringásokról. „Biztos én vagyok a statisztikai kivétel, de nekem nem szoktak összetűzéseim lenni senkivel” – mondta, mikor saját tapasztalatokból merítve felidéztünk néhány tipikus véleményt a taxisok és biciklisek közti konfliktusokról.
„Nekünk azt verték a fejünkbe a szüleink és az oktatóink, hogy az úttest az autóké, de ma már ez nem így van.” Aztán a részletekbe is belement: aki a munkája miatt vezet autót, annak hivatásos jogosítványa van, a biciklis futárok, akik szintén dolgoznak, nem kaptak külön képzést, nincsenek is mindig tisztában a szabályokkal. Azt például minden biciklis elfelejti, ha egyáltalán van fogalma róla, hogy a zebrán le kell szállni a bicikliről, és tolni kell. Valljuk be, igaza van.
Érdekes volt az is, amit az Alkotmány utcai bicikliútról mondott, szerinte ugyanis nincs rendjén, hogy elvettek egy sávot az autósoktól, az viszont nem lenne ellenére, ha a belvárosban korlátoznák az autók forgalmát. „Mi úgy hívjuk a belső kerületeket, hogy parkoló. Ennek így semmi értelme.”
Jó ötletnek tartaná, ha valamilyen módon ösztönöznék az embereket, hogy ne egyesével üljenek autóba, hanem vigyenek magukkal minél több utast. „Persze ehhez infrastruktúrára lenne szükség.”
