Egyre gyakoribb jelenség, hogy biciklisek és motorosok a villamossínt választják a forgalmas úttestek helyett. A villamosvezetőket rettegésben tartják, ráadásul szabálytalan is a sínen kerékpározni.
Senki nem azért indul biciklizni, hogy elüssék, hogy öngyilkos legyen. Miért választják sokan mégis az elsőre veszélyesnek tűnő biciklizést a síneken? A válasz egyszerű, ez a legbiztonságosabb, mindenki csak azért megy oda, mert már megjárta máshol, magyarázta Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás Kerékpáros Futárszolgálat ügyvezető igazgatója.
Saját példájával szemléltette, hogyan döntött úgy ő is, hogy a sínen fog biciklizni. Többször előfordult, hogy az út szélén tekert, és kocsiajtót nyitottak rá, egy kollégájának egy hasonló esetben majdnem az egész füle leszakadt, volt olyan, akinek a nyakába állt bele egy kocsiajtó sarka, nem sokon múlt, hogy az ütőere sérüljön. Azt mondta, a biciklisek szempontjából a kocsiajtó szerkezete leginkább egy lándzsához hasonlít.
Ezek a balesetek győzték meg arról, hogy a villamossínen biciklizés lényegesen biztonságosabb. Hangsúlyozta, hogy azért van két dolog, amikre oda kell figyelni mindenképpen: figyelni kell a villamosoknak szóló lámpákat, illetve nézni kell a gyalogosokat, hiszen ők nem számítanak egy sínen érkező biciklisre. Technikailag mindössze azt kell elsajátítani, hogy egyenes előrehaladás közben ne okozzon problémát rendszeresen hátrafordulni, hiszen veszélyforrás leginkább onnan fenyeget.
Lehetne a villamossín kerékpársáv is
A legjobb az lenne, ha a körúton kialakítanának kerékpársávot, de amíg ilyen nincs, a villamossín a legbiztonságosabb megoldás a biciklivel közlekedőknek, vélekedik László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Azt mondta, hogy például a Margit körúton ő is ott közlekedik, mert annyira keskenyek a sávok, hogy amúgy veszélyes lenne ez az útvonal.
Arra a kérdésre, hogy miért nem választja a Varsányi Irén utcát, ami párhuzamosan halad a Margit körúttal, azt mondta, egyszerűen azért, mert ott van dolga, nem kirándul a biciklijével, hanem közlekedik, így félórás kitérők nem férnek bele. Szerinte a körút a pesti oldalon lényegesen szélesebb, ott az úttesten, az autók között közlekedik.
László János beszélt arról is, hogy számos nagyvárosban a biciklisávokat direkt rávezetik a sínekre, hiszen a villamosok és a kerékpárosok megfelelő forgalomszervezéssel tökéletesen megférhetnek egymással.
A BKV bízik a józan észben
A BKV ugyan örül annak, ha nő a biciklisek és a motorosok száma, hiszen ezzel csökken a dugó a városban, a KRESZ szerint azonban számukra tilos a villamossínen közlekedni, hangsúlyozta Szilágyi Károly szóvivő. Emellett veszélyesnek is tartja, különösen a váltóknál, hiszen ha beakad a kerék, komoly baleset is történhet, ráadásul amíg a mentők el nem látják a sérültet, a villamos nem tud közlekedni.
A BKV-nak ugyanakkor nincs sok eszköze, maximum félgömbökkel tudja elzárni a síneket, de ezeket könnyen ki lehet kerülni, így kizárólag a KRESZ betartására tudnak építeni. Megjegyezte azt is, hogy azért mindenkinek van annyi esze, hogy ott és úgy közlekedik, ahol nem töri össze magát.
A villamosvezető nem örül a csimpaszkodóknak
Kolák András villamosvezető, a Fürst Közlekedési Szakszervezet elnökhelyettese máshogy gondolja, szerinte kifejezetten veszélyes a sínen biciklizni. Gyakran lát olyat, hogy biciklivel cikáznak, elesnek, hiszen rossz sávváltáskor a kerék beszorul a nyomvályúba, és elakad. Aki hord védőfelszerelést, megúszhatja kisebb sérülésekkel, ez a szerencsésebb eset.
Ha viszont baleset történik, túl azon, hogy komoly, életveszélyes állapotba is kerülhet a biciklis, egy időre biztosan leáll a forgalom, ami sok száz embernek okozhat problémát. Hangsúlyozta, hogy a villamos veszélyes üzem, 60 tonnás súlyt nagyon nehéz megállítani. Egy villamosnak háromszor akkora fékút kell a megálláshoz, mint egy személyautónak.
Gyakori jelenség az is, hogy biciklisek hátul a villamosba kapaszkodnak, amit a vezető a tükörből nem is lát, hirtelen fékezéskor pedig felcsapódhatnak a szerelvény hátuljára, hiszen egy kerékpárt is nehéz megállítani 50 km/órás sebességről.
Kolák András megjegyezte azt is, hogy sok motoros is a villamossínt választja, és ugyan a motor kereke vastag, így nem szorul be a nyomvályúba, de a gumi és a fém, főleg ha nedves az időjárás, könnyebben csúszik, esés, baleset tehát így is előfordulhat. Kitért arra is, hogy a KRESZ nem engedi meg se a bicikliseknek, se a motorosoknak, hogy villamossínen közlekedjenek, mégse látott olyat soha, hogy rendőr büntetne ezért.
Sínen csak megkülönböztető jelzéssel
A rendőrség álláspontjáról Szécsi Tibort, a BRFK forgalomszervezési osztályának vezetőjét kérdeztük. Azt mondta, tapasztalatuk szerint a biciklisek elsősorban a nagykörúton használják a villamossínt, a Hungária körúton ez nem jellemző, ott elférnek máshol is.
A motorosok esetében jelentkezik komolyabb problémaként a sínen közlekedés, főként pizzafutárok, kézbesítők, akik ezt a megoldást választják, nekik a munkájuk miatt különösen fontos, hogy mennyi időt fordítanak a közlekedésre. Ilyen esetekben a rendőrautó utánuk megy, ami általában elkerülhetetlen, mivel sokan felhajtják a rendszámot, hogy ne lehessen őket beazonosítani, a segédmotorosoknak pedig nincs is rendszámuk. Akit elkapnak, az ellen szabálysértés miatt vagy feljelentést tesznek, vagy figyelmeztetik, illetve megállapíthatnak helyszíni bírságot is, ez maximum 20 ezer forint lehet.
Elmondta, hogy a rendőröknek kiemelt feladatuk, hogy az arra nem jogosultak ellen fellépjenek, a motoros szolgálatot a jó idő érkeztével meg is erősítették. Sínen csak megkülönböztető jelzéssel szabad haladni, ez kék lámpát és szirénát jelent, azaz a mentőkön, tűzoltókon és rendőrökön kívül mindenki szabálysértést követ el.
A veszélyforrások közt említette a sín szerkezetének alkalmatlanságát, hiszen a törésekbe, hézagokba beszorulhat a kerék, esőben a fém jobban csúszik, ami megdobhatja a gumit. Emellett akadályozhatják a tömegközlekedést, illetve a megállókban gyalogost gázolhatnak, hiszen átkeléskor érkezésükre senki nem számít. Mivel a sínen biciklizés, illetve motorozás baleseti kategóriaként nincs definiálva, ezért az ezekből adódó balesetekről nincsenek statisztikák.
