Biciklivel a közlekedési szabályok betartása gyakran indokolatlanul hátráltatja a haladást, néhol veszélyes is. A biciklisek száma gyorsan növekszik, viszont az infrastruktúra fejlődésének tempója ettől messze elmarad, így rengeteg öntörvényű kerékpárost látni az utakon.
Éveken belül irányíthatatlan káosz lehet Budapest utcáin, ha a kerékpáros infrastruktúra nem fejlődik a kerékpárosok számának drasztikus növekedésével. Becslések szerint évről évre duplázódik a rendszeresen biciklivel közlekedők száma, amiről ha konkrét adatok nem is léteznek, nem lehet nem tudomást venni.
A kerékpárosok elvárják, hogy mindenki a forgalom teljes jogú résztvevőjének tekintse őket, de a közlekedési szabályokat sokan nem tartják be. Ezzel fölöslegesen vívják ki a gyalogosok, az autósok, vagy akár biciklistársaik ellenszenvét. Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy a forgalom különböző résztvevői az utóbbi években egyre toleránsabbak a kerékpárosokkal, aminek feltehetően az az oka, hogy folyamatosan nő az utakon megjelenő biciklisek száma, így mindenki kénytelen hozzászokni és elfogadni jelenlétüket.
A szabályszegés érzése ennek ellenére állandóan ott bújkál a biciklisekben, és amíg a megfelelő infrastruktúra nem készül el, várhatóan ez így is marad. Talán az egyetlen kitörési pont az lehet, ha valóban elkészül az új, kerékpárosbarát KRESZ, ami a civilek szándéka szerint felülír több elavult szabályt, illetve olyan újakat próbál behozni, amiket külföldön már eredménnyel alkalmaznak.
Heteken belül megszülethet a döntés
A Magyar Kerékpárosklub javaslatai (pdf) közül az Igazságügyi Minisztériummal történt egyeztetések eredményeként többet előterjesztenek, derült ki a tárca államtitkára, Oláh Lajos részére készített feljegyzésből (pdf). Egy, a napokban kiszivárgott dokumentum szerint azonban a kormánynak készülő előterjesztés egyelőre nem tartalmazza ezeket a javaslatokat. Újabb egyeztetés a témában még augusztusban várható, a tervek szerint a kormány szeptember közepén hozhat döntést.
A javaslatok között szerepel például, hogy a kerékpárút használata a biciklisek számára ne minden esetben legyen kötelező, hogy pontosítsák a kerékpárok sebességkorlátozására vonatkozó rendelkezéseket, hogy álló kocsisort jobbról lehessen előzni, illetve hogy egyirányú utcában úgy is lehessen mindkét irányba biciklizni, ha nincs kijelölt kerékpársáv.
Az élet írja a KRESZ-t
Végignéztük, melyek azok a tipikus szabálytalanságok, amiket a legtöbb biciklis elkövet, köztük azokat is, amelyek indokoltnak tekinthetőek, hiszen gyakran a biztonságért vagy hatékonyságért cserébe a szabálytalankodást kell választani.
Klasszikus jelenet járhatatlan bicikliúttal párhuzamos úttesten, hogy felháborodott autósok próbálják rábírni a kerékpárost, hogy ne az úttesten közlekedjen. A KRESZ szerint igazuk is van, de az autóban ülve nem tudhatják, hogy hány méter gaz nőtte be a bicikliutat, az évek alatt hány fa gyökere keresett utat a burkolatban, vagy éppen egy munkagödör tátong a közepén.
Gyakori az is, hogy a bicikliút ugyan használható, de olyan a kialakítása, elhelyezése, vagy esetleg annyira zsúfolt, hogy lényegesen gyorsabb az úttestet választani, és ha valaki tényleg közlekedési eszközként használja kerékpárját, döntő szempont lehet az időfaktor.
A Magyar Kerékpárosklub értelmezése szerint ha gyalog-kerékpárút fut az úttest mellett, abban az esetben megengedett az úttesten biciklizni, nem kötelező a bicikliutat használni.
Piros lámpa, stoptábla
Végeztünk egy gyors, nem reprezentatív felmérést a nem biciklivel közlekedők körében, azt kérdeztük, mi zavarja őket legjobban a biciklisek közlekedésében. A válasz majdnem teljesen egybehangzó volt: simán áthajtanak a piros lámpán. Lehet mentségeket keresni, például hogy biciklin ülve tényleg jól beláthatóak a kereszteződések, és hogy nyilván senki nem akarja elüttetni magát, de ebben az esetben nehéz igazolni a biciklisek álláspontját. Mégis túlnyomó többségük nem veszi figyelembe, ha piros a lámpa.
A stoptáblákra szintén nem figyelnek a biciklisek, de itt már igaz lehet a fent említett érv, kerékpáron ülve, és lassítva valóban biztonságosan lehet behajtani a legtöbb kereszteződésbe. Számos országban egyébként a stoptáblával megkövetelt megállás nem vonatkozik a biciklisekre.
Tilos, de hasznos
Hasonló jelenség az egyirányú utcába szemből behajtás, szabálytalan, de hasznos, rengeteg időt lehet vele spórolni, sokan mégis inkább a kerülőt választják. Számos országban ez evidencia, nálunk kevésbé, bár Szegeden van már erre példa, és tervezik Budapest III., VII. és XIII. kerületében is. A gyakorlatban kis odafigyeléssel elkerülhetőek a veszélyes helyzetek, de a biztonságérzeten sokat dob, ha ezt szabályosan, akár táblával és felfestéssel jelölt utcákon lehet tenni.
A buszsávban biciklizés a nagyvárosi közlekedés szerves részévé vált, több sávos, forgalmas úton életveszélyes az előírás szerint, azaz a buszsávtól balra haladni. A bátrabbak félelem nélkül hagyják, hogy a buszok megelőzzék őket, de a legtöbben inkább félreállnak, ha utoléri őket egy busz - a rövid megállók miatt általában ez ritkán fordul elő. Már Magyarországon is felismerték, több rövid szakaszon is ki lehet próbálni, hogy egy kicsit szélesebb buszsávban tökéletesen megfér egymás mellett autóbusz és bicikli, ezt táblával és piktogrammal jelölik.
A lassú biciklis nem zavarja a gyalogosokat
Kényes kérdés a zebrán biciklizés, ami ugyan tilos, mégse életszerű, hogy egy biciklis leszáll és tolja kerékpárját átkeléskor. A gyalogosok jellemzően teljesen együttműködőek, ha a biciklis lassít, és óvatosan halad át az úton. A helyzet egyébként ugyanúgy kényelmetlen a bicikliseknek és a gyalogosoknak is, de erre is igaz, hogy ha megfelelő lesz az infrastruktúra, eltűnnek majd a biciklisek a zebrákról.
A járdán biciklizés szintén kényszer eredménye, hiszen ahol nincs bicikliút és nagy az autós forgalom, sokan úgy döntenek, hogy inkább a biztonságos és szabálytalan járdát választják a száguldó autók helyett. Nem szerencsés megoldás, de kellő körültekintéssel többnyire a gyalogosok is elfogadják akár az őket lecsengető bicikliseket, erre tipikus példa a Margit híd déli járdája. Egyébként a rendőrség ezt a szabálytalankodást nem is kezeli akkora szigorral, ha az valóban indokolt helyen történik.
A villamossínen biciklizés is egyre népszerűbb, ezt már korábban részletesen is megvizsgáltuk, és arra jutottunk, hogy a legtöbben kényszerből választják ezt a megoldást. Annak ellenére, hogy szabálytalan, biztonságosabbnak érzik, mintha például egy kocsisor mellett biciklizve kivágódó ajtóktól kéne tartani. A villamosvezetők veszélyesnek tartják, mert egy 60 tonnás villamost nagyon nehéz megállítani, vészhelyzetre lehetetlen elég gyorsan reagálni. Számos nagyvárosban egyébként a biciklisávokat rávezetik a sínekre.
A civil kerékpáros mozgalmak alapvetése, hogy a városi közlekedésben pozitívan kell diszkriminálni a kerékpárosokat, mindig előnyösebb helyzetbe kell hozni őket, mert csak így lehet ösztönözni a minél nagyobb arányú biciklivel megtett utat. Ez pedig összességében a város érdeke. Emellett fontosnak tartják, hogy a kerékpárosokat integrálják a forgalomba, azaz hogy minden egyes útvonalon lehessen biciklizni.
