„Pásztor Tibor, az MSZP polgármesterjelöltje kerékpárral jár, más, hagyományos polgármesterjelöltek autóval közlekednek” – hangzik el a Pásztor Tibor blogján csütörtökön megjelent videón. Már ennyiből is látszik, hogy az V. kerületi szocialista jelölt felvág arra, hogy biciklizik.

Azt is elismeri, hogy a nagyvárosi közlekedésben a kerékpár a leghatékonyabb, leggazdaságosabb és legkörnyezetbarátabb eszköz. Egy autóssal versenyez, hogy ki jut el gyorsabban a pontból b pontba, és nyilvánvalóan elegánsan nyer. Azt is kimondja, hogy a mozgás a szellemre és a kedélyállapotra is jó hatással van.

Ezek az érvek alapján megállapítja: fontos, hogy az önkormányzat támogassa a fiatalok első biciklihez jutását. Pásztor Tibor egy kommentben a videóhoz fűz néhány gondolatot, így például, hogy a támogatást feltételekhez kötné: „tartósabb kerületi állandó lakhely, életkor, kerékpárvásárlásról szóló számla, és hogy a nyilvántartás szerint ilyet még nem kapott. Összeg vagy százalék, esetleg a kettő kombója”. Megjegyzi azt is, hogy a kerékpáros közlekedés támogatásának nem a bicikliút a leghatékonyabb eszköze.

Lezárult a Parking Kft. Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer (KKKR) névadására kiírt ötletpályázat, a hét tagból álló zsűri öt esélyest választott ki az összesen 3727 beérkezett javaslatból.

A szavazatokat a Blikk oldalán lehet leadni szeptember 15-ig, a győztest a Parking Kft. szeptember 17-én hozza nyilvánosságra.

A fővárosi közgyűlés márciusban bólintott rá a bérbiciklirendszer megvalósítására, a lebonyolítás az önkormányzati tulajdonú Parking Kft. feladata. A rendszer 74 dokkoló állomással Budapest belső részein, 13 négyzetkilométeren működik majd 1000 biciklivel. A tervek szerint 2011 nyarán el is lehet kezdeni használni a közösségi kerékpárokat.

Hétfő reggel alattomos lószarlepényekre futhatott rá az a gyanútlan kerékpáros, aki az Árpád hídi biciklisávon akart átkelni. A bringások által láthatóan már kilapított lócitromon többen megcsúsztak az egyébként forgalmas átkelőn.

A hídon gyakran átjáró biciklisek szerint elég gyakori, főleg hétvégén, vagy hétfőn, hogy lócitromok között kell szlalomozni a kerékpárút egyenes szakaszán. Most azonban többen kiakadtak, hogy a Margit-sziget északi lehajtójának kanyarjában, alig kikerülhető módon ugrott eléjük a lószar.

Klikk a képre a veszélyes kanyarhoz!

Megkérdeztük a Fővárosi Közterület-felügyeletet, hogy lovagolhatnak-e egyáltalán az Árpád hídi járdán/kerékpársávon, és ha már rátévedtek, kinek kell eltakarítani utánuk a végterméket.

A válasz szerint a gyalog- és kerékpárút a gyalogos, a kerekesszék, és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. A 1/1975 (II.5) KPM-BM rendelet, 13 § e), illetve g) azonban csak a más járművekre vonatkozó tilalmat határozza meg, nem tér ki a lovasokra.

Feltételezhető, hogy mivel a ló nem tartozik a más jármű kategóriába, így a jogszabály szerint nem tilos végigügetni a gyalogosok és kerékpárosok között.

A lószar - mint közterületen elhullajtott szennyeződés - megszüntetéséről az állatra felügyelő személynek kell gondoskodnia a köztisztasági szabálysértésről szóló rendelet 7. paragrafusa szerint. Ha nem teszi, 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szennyezés megelőzésre számos nemzetközi példa található. Ausztráliában, vagy az angliai Lancashire-ben például pelenkát kapnak a lovaskocsikat húzó lovak. (szöveg: Tenczer Gábor, fotó: Nak)

„Ha a járdára kényszerülök (mert nincs hely az úton, vagy kisgyerekekkel megyek stb.) vendégként viselkedem” - olvasható a Magyar Kerékpárosklub állásfoglalásában, amiben a kerékpárosok járdán közlekedésével foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy ha egy biciklis a járdára kényszerül, nagyon óvatosan és lassan teker, együttműködően közlekedik. Igyekszik odafigyelni arra, hogy a gyalogosok várhatóan merre fognak lépni, jelzi, hogy érkezik, de nem csenget le senkit, nem szlalomozik. Ha elengedik, megköszöni, illetve elnézést kér, ha kellemetlenséget okozott. Vagyis udvarias.

Alapszabályként azt fogalmazták meg, hogy a biciklisek közlekedjenek kizárólag úttesten vagy kerékpárúton, mert ez számukra és a gyalogosoknak is biztonságosabb.

A vitairatnak szánt dokumentumban összefoglalják, hogy miért lett szokás a járdán közlekedés, mi a probléma ezzel, illetve megoldási javaslatokat is megfogalmaznak.

Meglepő vagy inkább kedvesnek nevezhető offenzívát indított Koppenhága önkormányzata, hogy leszoktassák a bicikliseket arról, hogy a metrómegállók környékén mindenféle oszlopokhoz, kerítésekhez tegyék a bicikliket, ezek helyett használják a bringaparkolókat. El akarják kerülni, hogy a biciklik útját állják a mentésnek, ha a metróban bármilyen probléma merülne fel, írja a Copenhagenize.

Az áprilisban indult kampány lényege, hogy a szabálytalan helyen hagyott bicikliket átpakolják a bringaparkolóba, és büntetés helyett megolajozzák a láncot, felfújják a kerekeket, illetve hagynak a biciklin egy üzenetet, amiben kedvesen megkérik a tulajdonost, legközelebb használja a bringaparkolót.

A majdnem öt hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a módszer bevált, hiszen nem bosszantanak fel senkit igazán, aki elkezdi keresni átparkolt kerékpárját. Az önkormányzat olajozó-pumpáló embereit a városban komornyiknak becézik, tevékenységük kifejezetten népszerű.

A számok is ezt bizonyítják: míg áprilisban naponta 150 biciklit kellett átmozgatni, augusztusra ez a szám 30 és 50 közé csökkent.

Az se jellemző, hogy kifejezetten az olajozás és a pumpálás miatt parkolnának szabálytalanul a koppenhágaiak, a komornyikoknak amúgy is feltűnne, ha rendre ugyanazokkal a biciklikkel találkoznának.

Koppenhágai biciklis ügyekben jártas forrásaink szerint most az a divat a dán fővárosban, hogy a nálunk megszokott leláncolás helyett csak reteszzárat használnak, így a biciklik könnyen mozgathatóak úgy is, ha gazdájuk éppen nincs jelen.

A fővárosi önkormányzat választ adott a kerékagynak arra kérdésére, kinek a hibájából lett szellemképes a frissen átadott Duna-parti kerékpárút Budán a Lánchíd és az Erzsébet híd között: a kivitelező kanyargott a festőgéppel.

A kerékpárút burkolati jelzéseit a kivitelező, a Strabag nem a terveknek megfelelően, rossz helyre festette fel – fővárosi önkormányzat sajtóosztályán röviden összefoglalták, miért van feketével lefestve a kilométerhosszú kerékpárútszakasz burkolati jeleinek első verziója.

A tervektől való eltérést a műszaki ellenőr, valamint a fővárosi önkormányzat szakemberei az ellenőrzés során észlelték, a hibát a Strabag saját költségén javította ki.

Közel három éven át kellett a bringásoknak és a gyalogosoknak kerülgetni a munkagödröket a budai Duna-parton, mert az EuroVelo kerékpárútvonal részét képező szakaszról a főváros nem tudott dönteni, hogyan állítsák helyre. Júniusban végre megcsinálták a burkolatot, majd felfestették a burkolati jeleket is. A sárga csíkokat azonban hamarosan újra feketével kenték le, hogy fél méterrel arrébb húzzanak újabb vonalat.

Méltó befejezése lett a budai rakpart végtelenített gödörsztorijának a kilométer hosszan kétszer felfestett kerékpárút-jelekkel.

A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon zavaróan szellemképessé válik az igazodás az útburkolati jelekhez. Nem érzékcsalódás. A felfestett sárga kerékpárút mellett 30-40-50 centire egy fekete festékkel eltüntetett, de az aszfalttól erősen elütő másik bicikliút-felfestés is látszik.

A jelek szerint a hároméves beruházás befejezésekor még egy teljesen elkészült első kerékpárút-verziót el kellett tüntetni, aztán mellette újra felfesteni.

Az egyik szakaszon, a vélhetően azért, mert túlságosan a járda közepére pozícionálták a bringautat, tőben elfűrészelték a védőkorlátokat is, és úgy helyezték át az új nyomvonal mellé.

A fővárosi önkormányzattól megkérdeztük, mi volt az oka a dupla munkának, ki és mennyiért hibázott ekkorát. Választ egyelőre nem kaptunk.

A fellelhető adatok szerint még a kerékpározás Mekkájának számító Amszterdamban is új fejlemény, hogy egy szórakozóhely vendégei sörözés közben ott helyben letekerhessenek néhány kört a többi vendég között a helyiségben felállított körpályán.

A fejlemény azonban a nyáron már polgárjogot nyert, Sur Place néven működik a biciklis világ egyik csodája.

Az alapítók célja állítólag az volt, hogy helyet adjanak az alternatív kultúrának minősülő fixis társaságnak. A fixisek, a biciklis futárok és a kerékpáros versenyek szervezői eddig a kerékpáros barát környezet ellenére az utcára szorulva voltak kénytelenek érdekes dolgokat produkálni. Ez azonban most megváltozott.

A Sur Place ugyanis nemcsak kocsma, hanem a városi kerékpáros kultúra háza és kiállító terem egyben. A helyen állandó bringa kiállítás, számos rendezvény és például kerékpáros balesetesek áldozatainak önportréiból szervezett galéria is működik. (via: stipistop.com)

Kis haszon reményében vette meg öt dollárért a lapos gumikkal és törött pedállal árult biciklit Greg Estes egy Kentucky állambeli városka utcai kiárusításán. Az owentoni férfi azt tervezte, hogy kicsit javít a gépen, és akár száz dollárt is kereshet a mountain bike-on.

A férfi kis internetes kutakodás után rájött, hogy egy egyedi darab, egy Cyco-Path Bikes kerékpár került a birtokába, és az is világos lett számára, hogy a pedál nincs eltörve, hanem egy annyira új és egyedi szerkezettel látták el, hogy a környéken még senki nem látott olyat. És az is kiderült, hogy a bicikli direkt Floyd Landisnak, a számos versenyt, többek között a Tour de France-t megnyerő (ám dopping miatt végül diszkvalifikált) amerikai versenyzőnek készült, aki 2007 a Coloradóban tartott 100 mérföldes Leadville Trail mountain bike versenyen ezzel a géppel vett részt.

A kutatás után Estes hamar tisztába jött azzal is, hogy az ötdolláros biciklin nem százat, hanem több ezret kaszálhat. Az egyedi MTB ugyanis 8000 dollárba került, amikor Kaliforniában összerakták.

Estes szerint a bringa most az ő tulajdona, de azt furcsállja, hogy eltűnését eddig sehol sem reklamálták, így nem tudni, hogy lopott-e. Ha tiszta a bicikli pedigréje, a szerencsés kezű vásárló ma is kérhet érte akár 6000 dollárt is.

Update: A kommenteknek engedve, itt az egyetlen kép, amit a megvásárolt bringáról az owentoni világlap közölt, és találtam egy képet 2007-ből, amikor Landist még ugyanazzal a géppel kapták le a fotósok.

Hiába készült új országúti gumikkal a Budapest-Csíkszereda közötti hatnapos kerékpártúrára Révész Máriusz, az indulás előtt egy nappal ellopták a biciklijét.

A KorszakVáltó névre keresztelt, szimbolikus, magyar-határontúli kapcsolatépítő biciklitúrát szervező képviselő a felkésztett géppel pénteken még beugrott a kőbányai önkormányzatra, de az épület elől néhány perc alatt eltűnt a kerékpárja.

Révész feljelentést tett, de kiderült, hogy a X, kerület központjában felszerelt számos térfigyelőkamera közül az önkormányzatiak és a rendőrségiek sem a biciklitárolót figyelték. A rendőrök hiába nézegették a felvételeket, az elkövetőt nem sikerült beazonosítani.

A képviselőnek kölcsönbringán kell megtennie az 50-100 kilométeresre méretezett napi szakaszokat.

Kerékpártúrázó képviselő sisakban kerékpár nélkül

A KorszakVáltó Határon-Túra 100-120 résztvevőjét – nem utolsósorban a politikai támogatóknak köszönhetően – az útvonalon érintett városok és települések polgármesterei és a helyi kulturális egyesületek rendezvényekkel köszöntik. A túra védnöke Sólyom László, volt köztársasági elnök.

Megcsinálta a tervezett földkerülő világrekordot egy 34 éves corwallli férfi. Vin Cox 176 nap alatt biciklizte körbe a földet. A bringás februárban indult és augusztus első napjaiban ért vissza Greenwich-be.

Cox a 176 napos menetidő alatt 29075 kilométert tett meg Genesis Croix de Fer kerékpárján, és érintette mind az öt kontinenst. (Átlagban 165,2 kilométer naponta.) Az út során 20 országon keresztül bringázott, de igénybe vett 12 repülős és hajós transzfert is.

A rekord sorsa egyébként éppen a transzferek számítási módján áll vagy bukik. Ugyanis, bár a hivatalos rekord 2008 óta még mindig 195 nap, amit Mark Beaumont tart, azonban ezt már legalább hárman megjavították.

James Bowthorpe tavaly 175 nap alatt teljesített egy London-London túrát, Julian Sayarer pedig a rueni katedrális elől indulva 178 nap alatt ért körbe. Mindkettejük esetében azonban az közlekedési eszközök igénybevételének leszámítási módjával voltak gondol Guinness-nél, ezért Cox, aki elvileg teljesített minden feltételt, lehet az, aki hivatalosan is átveheti a rekordot.

Keresztelőt tervez a Parking Kft. a leendő budapesti kerékpárkölcsönző rendszernek. A fővárosban talán jövőre elkészül a belváros bérbringahálózata, de egyelőre nincs neve. Legalábbis használható.

A Fővárosi Közgyűlés 2010. március végén nyitotta meg az útat a Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer (KKKR) kiépítése felé. A döntés értelmében a száz százalékban önkormányzati tulajdonú Parking Kft. valósíthatja meg projektet, ami nettó 1 milliárd forintba kerül, és amit az Európai Unió 900 millió forinttal támogat.

A rendszer 74 dokkoló állomást foglal magában, és első körben a pesti Nagykörúton belül, néhol azért kissé túlnyúlva azon, valamint a budai rakpart mentén, közel 13 négyzetkilométeren mintegy 1000 kerékpár várja majd a régi és új bringabarátokat, az első fél órában ingyenesen.

A hálózat hivatalos neve ma még KKKR. Ezért a Parking Kft szerint mát itt az ideje átkeresztelni.

A nagy bérbringahálózatok ősanyjának, Párizsban Velib lett a neve, a velo és a libre vagy liberte szavak összevonásával a szabad bringázást hirdetve. Londonban a kevésbé költői Barclays Cycle Hire név mellett döntöttek, nyilván a pénz miatt. Montrealban a Bixit választották, ami a kerékpáros taxira utal, Bécsben Citybike, Milánóban pedig a BikeMi lett a helyi rendszer neve.

Lehet itt is ötletelni.

Antonio Villaraigosa, Los Angeles polgármestere tavaly kezdett kampányolni a biciklizés mellett, a napokban maga is kerékpárra ült. A kampányból nagy zakózás és kéztörés lett.

Los Angeles első emberének a tavaly decemberi koppenhágai klímakonferencián támadt megvilágosodása. Hazatérve zöldebb energia-felhasználásról, és természetbarát technológiák meghonosításáról kezdett beszélni. A zöldebb városért folyó kampányban azt is hajlandó volt beismerni, hogy eddig nem támogatta eléggé a kerékpározást. Ezen a téren nekem is és a városnak is jobb munkát kell végeznünk – mondta az egyik rádióinterjújában.

Antonio Villaraigosa tartva magát az imázshoz, a hétvégén kerékpárra szállt. A tengerparti bringázás gyorsan véget ért, miután egy taxis elé vágott, ő pedig eltörte a jobb könyökét.

A baleset után a város biciklis bloggerei nem kis kárörömmel olvasták a polgármester fejére korábbi ígéreteit, hogy legalább most leckét kapott a valós helyzetből, abból, hogy az autósok a legkevésbé sem tisztelik a kerékpársávokat.

Villaraigosa még fel is bőszítette a kerékpárosokat, mert balesete után is a kerékpárosok saját felelősségét emelte ki, és azt emlegette, milyen rendes volt a taxis, miután felismerte áldozatában a polgármestert.

Villaraigosa ugyanakkor jelezte nm hátrál meg, a sérülés után is fog biciklizni. A polgármesternek készen van egy 3,2 millió dolláros programja, amely az autós városban több mint 1600 mérföldnyi kerékpárút építését célozza.

Azt gondolnánk, hogy a biciklitolvajlásnak két iránya van, a trükkös és a brutális. A trükkös az, amikor például filctoll házával nyitnak ki lakatot, a brutális, amikor flexszel esnek neki a láncnak. Most a két iskolát ötvöző, igazán piszkos trükk jelent meg Budapesten. A neten fedeztük fel a pórul járt biciklista beszámolóját, amely egyből felpumpálta a vérnyomásunkat, és gondolkodóba is ejtett minket.

A srác a 400 nevű kocsma előtt kötötte le a biciklijét, majd amikor visszament, meglepő dolgot vett észre. A kerékpár nem tűnt el, sőt. Még egy lakat volt rajta. Az erős láncot képtelenség volt elvágni, és különben is késő este volt, úgyhogy a bicikli tulajdonosa jobb ötlet híján gyalog ment haza. Másnap természetesen feleslegesen tért vissza, biciklijének csak a hűlt helyét találta.

Rendőr büntet biciklist a Margit hídon a pénteken a Pesti Side-on megjelent fotó tanúsága szerint, az azonban nem derül ki, hogy a biciklis mit követett el. Másra nem is tudunk tippelni, mint hogy nem szállt le a bicikliről.

A hídfőknél egyébként nem egyértelmű, hogy pontosan mi is a dolga a biciklisnek, ha át akar kelni a hídon, a biciklivel behajtani tilos tábla mellett egy felirat csak kéri, hogy tolják a biciklit.

Tavaly szeptemberben egyszer már bekeményítettek a rendőrök, miután egy biciklis elsodort egy kisgyereket a járdán. Később kiderült, hogy nem is biciklis, hanem robogós volt az elkövető, a rend betartatásán ez azonban nem változtatott semmit, a járőrök a hídfőknél megkérték a bicikliseket és a robogósokat, hogy tolják járművüket. Akkor az volt a gyakorlat, hogy először kérnek, aztán helyszíni bírságot szabnak ki, ami elérheti a 20 ezer forintot.

A tiltás logikájáról hosszasan lehet vitázni, az azonban valószínű, hogy ha gyakorlott biciklisről van szó, aki amellett, hogy udvarias, képes lassan haladni, mindenki jobban jár. Egy biciklin ülő ember kevesebb helyet foglal a szűk járdán, mint egy biciklijét toló ember, ráadásul hatékony kerülgetéssel gyorsabban is szabadul a híd fogságából.