Már biztos, hogy az illetékesek az Andrássy utat választották a kerékpározás elátkozott útvonalának. Az okok nem ismertek, az viszont igen, hogy a főváros egyik legszebb és nagy kerékpárforgalmat bonyolító útján alakították ki a balesetek tömegeit okozó bicikliutat. A környéken pedig használhatatlan, kör alakú biciklitárolókat helyeztek el, amelyeket aztán, mivel senki nem láncolta oda a biciklijét, elbontottak. Így az Oktogon-Liszt Ferenc tér-Jókai tér térségében mostanában már csak kukákhoz, rácsokhoz vagy lámpaoszlopokhoz köthettük a bringánkat. 

A hatodik kerületnek most majdnem sikerült megoldania a lehetetlen helyzetet, és felállítottak egy kerékpárprakolót. A jól használható és egyszerű P-alakú elemeket választották, ami a projekt egyetlen jó döntése volt.

A tárolót ezek után valamiért nem a kerékpárút közelébe rakták, olyan helyre, ahol a biciklisták megállnak, hanem eldugták a Jókai tér bokrai mögé, a kis, kutyaszaros játszótér hintáihoz. A döntés a hivatalnokok azon ósdi szemléletét jelzi, miszerint biciklivel az ember a játszótérre megy, ott leszáll, homokozik, hintázik, elszív egy cigit az osztálytársaival, aztán vacsorára hazateker. Normális állampolgár a közlekedéshez autót használ. Ezért is nem voltak hajlandóak arra, hogy feláldozzanak egy parkolóhelyet az Andrássy úton. Esetleg a kerékpáros közönség által látogatott Kiadó kocsma elé tegyék a parkolót, ahol esténként 30-40 bicikli lóg a rácsokon, oszlopokon. Pedig nem merész ötlet direkt valamelyik biciklis célpont elé rakni tárolót, egy autós parkolóhelyet feláldozva: korábban így tettek a hetedik kerületben is, a szórakozóhelyek, kávézók tulajdonosaival egyeztetve.

A célszerűtlen Jókai téri elhelyezés végül is azonban jótétemény. Az egyes P-elemeket ugyanis egy-egy térkőbe fúrták bele, így azok az egy darab kis kőkockával együtt könnyen kiemelhetők. Még feszegetni sem kell, mert a kockák egyszerűen csak egymás mellé lettek helyezve a homokos alapra. Mivel a P-elem és a kockakő súlya együtt nagyjából egy bicikliével egyenlő, az élelmes tolvajok a csővel együtt rakhatják be a kocsiba az ellopásra kiszemelt kerékpárt. Cikkünk írásakor az egyik P-elem már a másiknak támasztva áll.

Ezek után nem meglepő, hogy a kerület olyan helyet szemelt ki a holland nagykövet ajándékának, egy másik bicikliparkolónak, ahol egészen kevés kerékpáros jár. Úgy tűnik, a kerület szégyelli, hogy területén ilyen ósdi eszközökkel is járkálnak, így a Liszt Ferenc tér hátsó, eldugott szegletébe rejtette a színes elemeket. A parkoló kiváló, ha történetesen a Zeneakadémiára igyekszünk, vagy direkt valamelyik hátsó kávézó a célunk. A biciklisták 95 százaléka azonban a tér másik oldaláról érkezik, hiszen a bicikliút is ott vezet. Az asztalokkal telezsúfolt téren áttolni a biciklit pedig nagyon kényelmetlen.

Terézváros valószínűleg jobban örült volna, ha a hollandok valami szép autót ajándékoznak inkább a polgármesternek, nem pedig egy ilyen hülyeséget az embereknek.

A hatodik kerület biciklis fejlesztései mindazon által izgalmas távlatokat nyitnak. Már várjuk, mikor indítanak a városnéző buszokhoz hasonló, nyitott járatokat, ahonnan a turisták célba lőhetnek a kerékpárosokra, természetesen csak festéklövedékkel, ami azért még így is izgalmas és vicces dolog. A következő kerékpárparkoló pedig nyilván egy sáros gödör lesz a Hunyadi tér hátsó sarkán, ahová egyszerűen be kell lökni a kerékpárt. Ha nem lehet utána kiszedni, az sem baj.