Eddig is arra vágytunk, hogy úgy biciklizhessünk Magyarországon, ahogy a dánok tehetik saját hazájukban, de ezzel most már az egész világ így van. Még azok az üzletemberek és öltönyös amerikai közgazdászok is, akik a saját nevükben is dollárjelet írnak s-betű helyett, egyébként pedig kizárólag fekete BMW-vel közlekednek.

Hogy miért? Mert a dán modell környezetbarát, de hatalmas profitot is jelent. Az amerikai People For Bikes szervezet múlt havi felmérése (PDF) alapján az egyik társszerző négy pontban foglalta össze, hogy miért.

1. A kisebb boltok nagyobb haszna

A védett biciklis útvonalak mentén normál tempóban tekerve nagyobb eséllyel bámuljuk meg az út menti kirakatokat, mintha ötvennel hajtanánk el mellettük egy kocsiban ülve. Ha biciklivel járunk, annak is nagyobb az esélye, hogy betérünk a boltba, ha megtetszik valami, vagy eszünkbe jut, hogy elfogyott otthon a tej.

Biciklivel a parkolás sem gond, ráadásul a felmérés szerint egy több négyzetméternyi parkolóhelyet elfoglaló autó óránként 19 cent hasznot jelent a kiskereskedőknek, de ugyanekkora területen akár hat bicikli is várakozhat, ami viszont már 69 cent haszon.

2. A felértékelődő ingatlanok

Egy jó bicikliút annak is öröm, aki mellette lakik. Ahol jó a bicikliúthálózat, ott a város és a közösség akkor is fejlődnek, ha a tömegközlekedésnek vannak hiányosságai, és évtizedes késében van a beígért metróvonal. Az ilyen környékeken öröm sétálni, ami megint csak a kisebb üzletek és vendéglátóhelyek forgalmát növeli, de a kisgyerekes szülők letelepedési kedvét is növeli, ami viszont már az ingatlanpiacra is hatással van.

3. A hatékony munkavégzés

Ha munkahely szempontjából nézzük: az a dolgozó, aki biztonságos útvonalon kerékpárral érkezik reggel munkába, 52 százalékkal hatékonyabban tölti a munkaórákat, mint aki már reggel idegsokkot kapott egy dugóban. Átmozgatja a lábait és a csípőjét, megdolgoztatja a szívét, kitisztíthatja gondolatait, és eléget néhány kalóriát. Ráadásul a dolgozóikról gondoskodó cégeknek ez jó esetben csak néhány biciklis parkolóhelybe kerül, szemben a jóval költségesebb támogatott wellness vagy fitness belépőkkel, amelyeket juttatásként fizetnének ki túlstresszelt beosztottaik lelazítására.

A felmérés szerint azok, akik rendszeresen bringával járnak munkába, 32 százalékkal kevesebb napot töltenek betegséggel, mint azok, akik nem bringáznak. A tekerők így 55 százalékkal mérséklik a betegséggel kapcsolatos kiadásokat is.

4. A nagyobb befektetések

A cikk szerint a fiatalok nemcsak élni szeretnek a belvárosban, de dolgozni is, ám ahhoz, egy ezt fizetni tudják, sokszor bringázniuk kell autózás helyett. Emellett a belvárosokban, központokban működő cégek jobb eséllyel nyerik meg a fiatal (bringás) munkaerőt, mint azok, amelyekben a dolgozók ablakukon kinézve végtelen rónákra bámulhatnak.

Azt, hogy a pörgés még mindig az autókat egyre inkább kiszorító centrumokra koncentrálódik, belátják a cégek és a befektetők. Ennek bizonyítéka, hogy az USA-ban az utóbbi években sokkal nagyobb volt a belvárosiak kockázati tőkebefektetéseinek aránya, mint a külvárosiaké. San Diegóban például 92, Los Angelesben 79, New Yorkban 78, Bostonban 73 százalék a belváros javára a külvárossal szemben.

Most, hogy a bringás hasznokat végre dollár nyelvre fordították, talán végre az Egyesült Államokban is beindulhat a bringaút-építési hullám, remélik a felmérés készítői. Néhány pontot lassan nekünk is forintosítani kéne.