Grafitember második beszámolója a Eurobike-ról. Helyszíni riportunk gurulós bőröndösökkel, gyönyörű biciklikkel és politikussal.
Jó, hát nyilván, az ember tudja, hogy egy kiállításon mi zajlik. Látogatóként mindannyian voltunk már motorcsónakos, vadász, esküvő, erotika vagy akár kerékpár kiállításon. Rengeteg ember, katalógusok, hosztesszek, savanyúcukor, golyóstollat vegyél nekem is, Tibi! Fenébe, tegnap még volt textilszatyor, mind elvitték a hiénák, látod, hamarabb kellett volna kijönni. Még biztos dugó sem volt.... De mi történik a szakmai napokon? Azon túl, hogy a Demo Dayről ismert szakújságírók ellepik a standokat katalógusért, golyóstollért és savanyúcukorért?
Nos, eljönnek azok, akik nem állítanak ki, viszont üzleti kapcsolatban vannak azokkal, akik kiállítanak. Ez a kiállítás az az esemény, ahol a gyártók bemutatják a következő évi fejlesztéseiket, prototípusoktól hemzsegnek a pavilonok. A kiállítás termék premierjeit egy százhatvan oldalas kiadvány foglalja össze. Az antibakteriális kerékpáros nadrágbetéttől a nem mérgező szilikonból készült egérkedudáig minden van benne, természetesen a kerékpárok, vázak, kerekek mellett. Kedvencem mégis az ülésválasztásban segítő, ülőgumó analizáló szoftver. Ne kérdezzenek többet.
Szóval itt köttetnek meg a jövő évi zsíros üzletek a képviselőkkel, importőrökkel, a kisebb-nagyobb gyártók itt állapodnak meg alkatrész beszerzésekről. Persze ezek a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, ahonnan a kávéillaton kívül nem szivárog ki semmi. A padlószőnyegen bóklászó magamfajta potyás ebből csak a guruló bőröndösöket látja. A gurulós bőrönd ezen a kiállításon a demokrácia fő szimbóluma, a közös együttható. A bőröndben ugyanis lehet laptop egy nagyon fontos prezivel, négyszáz névjeggyel, vasalt inggel pánik esetére. De ugyanakkor kivállóan szállítható benne a több kilónyi prospektus is. Itt egy bőröndös lehet üzletember és egyszerű katalógusvadász is. A börönd egyenlővé tesz és... hát gáz. Gáz, mert simán a standok közötti folyosó közepén lehet hagyni, át lehet cibálni mindenki lábán, és durván fent lehet akadni a forgóajtón is.
A kerékpár egyébként ragyogó üzlet, erről már a kiállítás parkolójában meg lehet győződni. Az biztos, hogy ide mindenki kényelmesen utazott nagyon kevés károsanyag kibocsátással és rengeteg biztosítást fizet. A gesztusnyelv jobban érthető, ha tablettel hadonászunk és egyáltalán, ki kér lazacos szendvicset?
Az egyik legnagyobb olasz alkatrészgyártó képviselője elmondta, hogy cége tavaly egymillió euró értékben adott el alkatrészeket csak Nagy Britanniában. (Igaz, ott a lottópénzek kerékpársportba tömésével lett is pár olimpiai arany és egy Tour győzelem...) De ha már Anglia, a kedvenc marhabőr üléseimet gyártó cég is bőven túl van az idei évre prognosztizált eladásain, pedig még csak augusztus van. A kerékpárbiznisz meredeken rohan felfelé és egyelőre nem látszik, hogy valaha is meg akarna torpanni. Németország hatalmas piac és fontos a kerékpár is. Megvan hozzá minden. Az emberek szeretnek kerékpározni, gyártanak kerékpárokat, van infrastruktúra és erre még rátesz az, hogy az egész most nagyon divatos is.
A bicaj fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az első szakmai napon ellátogatott ide Angela Merkel is. Persze, mondhatnánk, biztos a kampány részeként, de szomorúan jelezném, hogy a városi utak mellett felállított plakátok valamennyién szimpatikus emberek mosolyognak és nem repül sár a levegőben. Nem hiszem, hogy pár ezer szavazó miatt elutazott volna ide. Szerintem egyszerűen felfogta itt már mindenki, hogy a bringa és a bringázás fontos. Ahogy például nekünk a foci.
A kerékpáriparban aktív cégek számára az üzleten kívül egy másik szempontból is érdekes és értékes a friedrichshafeni dzsembori. A kiállítás hagyományosan díjazza a gyártók új termékeit, ha azokat valamilyen (előre meghatározott) szempontból értékesnek találja. A minden évben új tagokból álló zsűri által kiosztott díjak igazi presztizst adnak, határozottan jót tesznek az eladásoknak.
Visszatérve az eseményre, azért itt sem minden csak a technológiáról és a termékekről szól. A kiállítás keretein belül konferenciák és előadások is zajlanak, naponta több is. Példaként például a bajor régió kerékpárturisztikai fejlesztéseivel kapcsolatos szimpózium, vagy a német közútkezelő által prezentált, kerékpárosbarát útburkolat bemutatása. Komolyan nyomul példaul Tirol, a sajtóközpont tele van ajándék zászlócskákkal, gyönyörű kiadványokkal, még turistatérkép is van, ha esetleg hazafelé beiktatnánk pár szép háromezrest.
Jó lenne, ha otthon is így összekapná magát a szakma, mondjuk a Bringaexpo kapcsán. Bár idén nem tudtam kimenni, így ha esetleg már otthon is így dübörögnénk, akkor elnézést kérek. Összefoglalva az első szakmai nap benyomásait, úgy tűnik, hogy a kerékpár forradalma az otthonihoz hasonló rohamban zajlik, de németországnyi méretekben ez egészen megdöbbentő. Úgy szakmailag, mint emberileg.
