Abból is lesznek gondok, ha egy város lakosságának jelentős része hirtelen úgy dönt, hogy a gépkocsiról átáll a kerékpárhasználatra. Az urbánus közlekedésszervezés új típusú kihívásai Magyarországon egyelőre síkon maradnak, de azért már Budapesten is akadnak olyan tervezők, akiket foglalkoztat, hogy mi lesz azután.
Hukaya Simon, a MOME végzős formatervezője egész diplomamunkáját a tömeges váltás okozta új kérdésnek szentelte. „A fenntarthatóság és a kerékpárbarát infrastruktúra építés a város életében pozitív hatású. Ugyanakkor, ha belegondolunk a részletekbe, ezek a fejlesztések is generálnak problémákat a városokban. Mi fog történni, ha egy nagyváros lakósságnak a fele hirtelen kerékpározni kezdene? Hiába épülnek kerékpártárolók a nagyobb forgalmú központokban, vagy a pályaudvarokon, nem tudnak elegendő helyet biztosítani a kerékpároknak. A reggeli csúcsban rengeteg időt vesz el, míg a zsúfolt kerékpár parkolóban helyet talál. Ez a helyhiány ugyan úgy vonatkozik a tömegközlekedésre is. Tömegközlekedési járműnek egyszerűen nincs kapacitása, hogy 10-20 kerékpárt szállítson.”
A trendguide.hu-n megjelent diplomamunka szerint egyfajta megoldás lehet az összecsukható kerékpár. Az elméleti alapozás szerint a parkolás megkönnyítése mellett további előnyt, hogy bármilyen probléma (ittasság, műszaki hiba, eső) esetén tömegközlekedésen vagy taxival haza lehet szállítani a kerékpárt.
A baj csak az: hogy az összecsukható gépek – bár sokfélét lehet kapni – jelenleg még sem terjedtek el Budapesten. „Az ilyen konstrukciók nagyon kényelmetlenek, lassúak, bonyolult a konstrukciója és sokszor csúnyák a zárak. A függőleges irányú kormányt nem lehet jól használni, stabilan közlekedni. Olyan szimbólumrendszerrel rendelkezik, ami a kempingezés hangulatát sugallja, nem illik a városi élet trendjébe stb. Ezeket próbáltam kalibrálni a tervemben, hogy minél egyszerűbb legyen a szerkezet, minél stabilabb, haladósabb és kényelmes a kerékpár.”
A jövő problémáit orvosló kerékpár összecsukási módjának ezért nagyon egyszerűnek kell lennie. Hukaya tervei szerint a nyerget bele kell csúsztatni a vázba, „le kell hajtani a kormányt és váz közepén található zárat ki kell oldani, és azzal a lendülettel felfele emelni a vázat. Nem kell több irányban mozgatni a zárat és nem kell változtatni a fogást sem. Amint felemeli a váz hátsó részét, magától kezd összecsukódni a szerkezet és a menetes forgástengely miatt a váz kitolódik oldal irányban, hogy egymás mellé kerüljön a két kerék”.
Vonzó lehet az is, hogy a kerékpáros a kerékpár összecsukása után sem néz ki szerencsétlen flótásnak. A tervező ugyanis úgy álmodta meg a kormányt, hogy „után-húzóként” lehessen használni, mert „egymás mellé kerülő kerekek együtt tudnak forogni”, azaz a gép viszonylag biztosan megáll a talpán, és még jól is néz ki.
