A kerékpárosok háromnegyede tisztában van azzal, hogy egyirányú utcába csak akkor lehet biciklivel behajtani a forgalommal szemben, ha ezt külön tábla engedélyezi. A legalapvetőbb KRESZ-szabályok ismeretét firtató kutatás szerint ez a legkönnyebb kérdés a biciklisek számára. A járda-, kerékpárút-használat témakörében jóval nagyobb a bizonytalanság, a lámpahasználat körül is rengeteg tévedés. Felmérték a kerékpárosok tudását: a tippek fele jó volt, de a baj az, hogy a másik fele viszont rossz.

Közel 900 kerékpáros válaszolt a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszéke által készített kérdőív kérdéseire. A McDonald’s BringaMánia program megbízásából indított vizsgálat azt próbálta kideríteni, hogy 2012-ben, két évvel a KRESZ módosítása után okoz-e értelmezési problémákat az új szabályozás, tisztában vannak-e a kerékpárosok a rájuk vonatkozó rendelkezésekkel.

A felmérést részben kérdezőbiztosok készítették, a főváros forgalmas kerékpáros útjain 100 kérdőívet töltettek ki bringásokkal, 768 biciklis pedig internetes formában válaszolt a kérdésekre. Az utcán leállított kerékpárosok nem vizsgáztak olyan jól, mint a számítógép mellett ülő válaszadók. A kérdezőbiztosok által utcán felvett kérdőíveken csupán 40 százalék körüli volt a helyes találatok aránya, a netes válaszoknál viszont megközelítette az 50 százalékot.

A 11 kérdésben mindennapos egyszerű közlekedési szituációkra vonatkozó szabályokra kellett tippelni. A kérdőív rákérdezett többek között a járdán való biciklizésre, a zebra és a buszsáv használatára, a fényvisszaverő mellény viseletére, lámpák, fékek szabályos felszerelésére, és a kerékpárosok számára bevezetett sebességkorlátozásokra.

Az egyirányú utcákra vonatkozó szabályozás mellett a legtöbb helyes válasz a gyalogátkelő használatával kapcsolatban született: a válaszadók közel háromnegyede tudta, hogy a zebrán a kerékpárosnak nincs elsőbbsége. A megkérdezettek nagy többsége számára az is világos, hogy a KRESZ szerint a kerékpárt két külön kezelhető fékkel kell felszerelni. Utóbbi alól némi kivételt jelent a fixivel, vagy örökhajtós kerékpárral közlekedők, amelyekre – szabálytalan módon – egyáltalán nem, vagy csak egy féket tesznek.

Széles körben elterjedt tévedésre vagy tudásbeli hiányosságra világít rá, hogy az utcai válaszolók 45 százaléka úgy gondolta, a járdán csak tolni szabad a kerékpárt. A KRESZ azt mondja: ha az út kerékpáros közlekedésre alkalmatlan vagy tilos ott kerékpározni, a járda is igénybe vehető. A 768 webes kitöltő közül 313-an tippeltek arra, hogy semmilyen körülmények között nem szabad a járdán kerékpározni. A közös gyalog- és kerékpárút használatáról a válaszolók fel hitte, hogy az kötelező, holott amennyiben a gyalogosforgalom akadályozza a haladást, az úttestet is igénybe lehet venni. A félreértés oka lehet, hogy a kerékpárút használata - ha van - valóban kötelező, amit az utcai megkérdezettek 65 százalékban, a webesek pedig 77 százalékban tudtak helyesen.

A legnagyobb zavar az erdei utak biciklis használata körül észlelhető. A felmérés tanúsága szerint még a legjobb eredményt elérő kitöltők között is voltak olyanok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy az erdőkben is csak a táblával jelzett útvonalakon lehet tekerni.

A jelek szerint sokan gondolták úgy, hogy néha a KRESZ szabályai is alkalmazkodnak az új, ésszerű változáshoz. A fényforrásokra vonatkozó kérdéseknél a megkérdezettek 58 százaléka tartotta szabályosnak a villogó, piros fényű hátsó lámpa használatát, nyilván azért, mert a legtöbb manapság kapható kerékpáron ilyet lehet látni. A közlekedési szabályozás viszont még mindig a folyamatos fényű lámpát írja elő, még akkor is, ha sokak szerint feltűnőbb a villogó.