A hazai kerékpárhasználatot a kisebb vidéki települések mindennapos biciklizői határozzák meg, derült ki a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS Hungary piackutató cég által készített felmérésből. A 15 éven felüli magyar lakosság kerékpár-használati szokásait vizsgáló kutatás szerint a magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel.
A kerékpárhasználat Magyarországon szinte maradéktalanul a közlekdést jelenti, és csak kis mértékben használják sportra, túrázásra. A magyarok 38 százaléka ugyanis közlekedési eszközként tekint biciklijére.
Az 1000 fős mintából kiderült, hogy szabadidős tevékenységre csupán 7 százaléknyian használják a kerékpárt. Az arány fordított a fővárosban. A 15 év feletti budapestieknek csak 10 százaléka használja közlekedési eszközként a kerékpárját, viszont többen, 11 százaléknyian túráznak vele. A fővárosban a 30-39 éves korosztály a legkörnyezettudatosabb, ők közlekednek biciklivel a legtöbben (16 százalék)
A községekben pedig életkortól szinte függetlenül a lakosság fele kerékpározik (még a legidősebbek esetében is 44%).
A fontos emberek nem bicikliznek, csak sportolnak
Nem erős a korrelláció, de kimutathatóak eltérések a végzettség viszonylatában is. A magasabb végzettségűek és felső státuszúak kevésbé hajlamosak biciklire ülni a mindennapokban. Éppen ebben a csoportban azonban magasabb a szabadidős kerékpárhasználat aránya (14 és 15 százalék).
A kerékpározásra a legerősebb hatással a település nagysága van. A budapestiek és az 50 000 fősnél nagyobb városokban élők kevesebben kerékpároznak (10% illetve 25%). Az 50 ezer fő alatti városok és községek minden második lakója ül biciklire (53 és 50 százalék.)
A nagyobb városokban a fiatalok és az idősebbek (15-29 és 50 évesek vagy idősebbek) bicikliznek nagyobb arányban, a középső két korcsoport kifejezetten alacsony arányban kerékpározik. A kisebb városokban a kor előrehaladtával csökken a használat mértéke, de még a 60 év felettiek esetében is a teljes mintához közelít (37%).
