Nem nagyon macerálták a rendőrök eddig a járdán kerékpározókat, a többség nem is tudja, hogy lehet-e a gyalogosok között kerekezni, vagy sem. A tisztázatlan helyzet részben a fővárosi vezetésnek is köszönhető, hiszen a budapesti kerékpárutak jelentős része a járda megfelezésével jött létre. Ha önkormányzati döntéssel össze lehet ereszteni a kerekezőket a sétálókkal, akkor logikus, hogy festékcsík nélkül sem jelenthet problémát. Erősen tartja magát az a nézet, hogy a KRESZ is engedi, csak be kell tartani a 10 km/h-s sebességhatárt. Pedig nem.
A Margit híd lezárása, és a rendőrségi biciklis tilalom hirtelen ráirányította a figyelmet a járdázás jogi hátterére.
„A KRESZ azt mondja, hogy kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon lehet közlekedni, egyébként pedig az úttest jobb szélén kell haladni. A jogszabály tehát azt írja elő, hogy bringázni hol lehet, azt nem, hogy hol nem. A jogalkotó felállított egy sorrendet, amit kívánatosnak tart kerékpárosok számára.” – elemezte biciklisekre vonatkozó szabályokból kihámozható helyzetet a Kerékagy jogásza Nagy Péter.
A KRESZ abban az esetben engedi a járdán való kerékpározást, ha az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan. Nagy szerint a fent leírt sorrend csak ebbe az esetben borul fel. „Azt azonban nem határozza meg sem a jogszabály, sem a végrehajtásához alkalmazott magyarázatok, hogy mikor tekinthető az úttest alkalmatlannak. Csak akkor, ha töredezett a padka vagy kátyús az út, vagy akkor is, ha nagy a forgalom? Ez nem teljesen egyértelmű.”
A KRESZ még egy kitételben rendelkezik a járdahasználatról. A 12 éven aluli gyermekek, akiknek tilos a főutak használata, bringázhatnak a járdán, és rájuk tényleg a 10 km/h-s korlátozás vonatkozik.
A szabályalkotók nem rendelkeztek viszont a gyerek kísérőjéről, de még arra sem jutott idő, hogy az újabban elszaporodott gyereküléses kerékpárosokról megemlékezzenek. A szülők nagy része biztos otthon hagyná inkább a kerékpárt, ha bölcsődés, óvodás gyerekével a háta mögött bekényszerítenék egy buszsávba.
Egyre többen vannak azok is, akik már váltottak, de még nem merészkednének bele a közúti forgalomba. Öt éve egy országos rendőri akcióban még ötezer forintos helyszíni bírsággal honorálták a félénkséget.
Legutóbb a Margit hídon 20 ezer forintos büntetést ígértek be annak, aki nem száll le a nyeregből, pedig a KRESZ rendelkezések alapján, miután használhatatlan az úttest, a járdát kellene használni biciklizésre is.
Nagy Péter szerint kifejezett tiltás nincs a járdázásra, de ha szigorúan vesszük a jogszabály szövegét, azt kell mégis mondani, hogy nem lehet a járdán kerekezni.
