A balesetet szenvedett biciklis, ha bizonyíthatóan vétlen az ütközésben, vagyoni és nem vagyoni kártérítésre jogosult. A kerékpáros jogi ügyekre specializálódott ügyvéd, Nagy Péter szerint a biztosítók újabban akár milliós összegeket is hajlanók fizetni, hogy elkerüljék a pert.
A kerékagy jogásza az elmúlt hónapok pereiben szerzett tapasztalatai alapján arra inti a bringásokat, hogy igyekezzenek figyelni – természetesen a sérülés súlyosságához mérten –, hogyan rögzítik az őket ért baleset körülményeit, mert ez később döntő lehet a kártérítési eljárásban.
Az ügyvéd legfontosabb intelme, hogy a balesethez hívjanak rendőrt és mentőt, akik rögzítik a nyomokat és a sérüléseket. Ez azért nagyon fontos, mert ez alapján indulhat el a baleset okozójával szemben a szabálysértési, vagy a büntetőeljárás. A perek során a legtöbb problémát az okozza, hogy a sérült biciklis nem figyelt oda eléggé, hogy mi került a rendőrségi jegyzőkönyvbe. Ilyenkor a nyomozás hosszú időt vehet igénybe, és menetközben kell „javítani” a valódi körülmények feltárásával.
Ha a helyszínen felvett jegyzőkönyv, vagy a nyomozás bizonyította a kerékpáros vétlenségét, a sérült biciklis vagyoni és nem vagyoni kártérítésre jogosult.
A vagyoni kár minden olyan kárt jelent, aminek pénzben kifejezhető értéke van; kerékpár, annak valamely alkatrésze, bukósisak, mobiltelefon, karóra, cipő.
A nem vagyoni kár a balesettel összefüggő szenvedést, lelki sérüléseket hivatott kompenzálni; azaz a kórházi kezeléseket, a gyógytornát, esetleg a szülők segítségét. Ennek a lelki fájdalomnak nincs pontos értéke, a bírói gyakorlat alakítja ki a sérülésekhez "járó" összegeket.
Nehéz meghatározni az egyes sérülésekért járó nem vagyoni kár összegét. Az ügyvéd több ügye is peren kívüli megállapodással zárult közelmúltban, és ezekben a biztosítók rendesen eleget tettek fizetési kötelezettségüknek, amelyet egyébként egy kormányrendelet ír elő.
Konkrét esetekben egy drótokkal rögzített bokatörésért 1,5 millió forintot, a bringásoknál gyakori, komolyabb műtéttel, hónapokig tartó gyógyulással járó kézsérülésért 1 milliót, míg egy egyszerűbb lábtörésért 500 ezret fizettek. Amennyiben a sérülés maradandó fogyatékosságot okoz, úgy jogos a többmilliós kártérítési igény is.
A bringás ügyek kezelésében vannak "jó" és "kevésbé jó" biztosítók – állítja Nagy Péter. Előbbiek fizetnek előleget, nem tűnnek el, hanem tartják a kapcsolatot a sérült bringással, és nem gördítenek akadályokat kártérítés minél gyorsabb megfizetése elé. De még a jó esetben is hónapokba kerülhet a rendezés, mert a nyomozás lassú, és a biztosítónak szüksége van arra, hogy legalább egy ügyészi vádirat legyen a kerékpáros kezében, amellyel igazolni tudja az őt elütő felelősségét.
Ha a biztosító nem fizet peren kívül, indul a peres eljárás, amely a végén igazságügyi szakértői véleményre alapozva állapítja meg a bíróság a nem vagyoni kár összegét.
