Elégedetlenek a kerékpáros szervezetek a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasái Minisztérium (NFGM) válaszával, amelyet az uniós források átcsoportosítása, a kerékpárút-hálózat fejlesztési program drasztikus megnyirbálása ellen írt nyílt levelükre adott.
Csütörtöki közleményükben nyomatékosítják, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a válságkezelés egyik lépéseként a környezetbarát közlekedési mód 14 milliárdos fejlesztési keretéből 12 milliárdot elvonnak, miközben az autós közlekedést segítő beruházások véleményük szerint érintetlenek maradnak.
Ahogy beszámoltunk róla, a források elvonása ellen tiltakozó levelet szerdán vitték el a minisztériumba a kerékpáros szervezetek. Felvetéseikre a minisztérium röviden úgy válaszolt: "A kerékpárutak fejlesztése kiemelt fontosságú ügy a kormányzat számára, azonban a tavaly év végén begyűrűzött nemzetközi gazdasági válság hazai munkahelyek tízezreit sodorta veszélybe, a vállalkozások pénzhíján vannak. Ezért a kormánynak olyan átcsoportosításokról kellett döntenie a munkahelyek védelmében, a hazai gazdaság megsegítésére, amely pénzek más fejlesztési területekről hiányoznak.
A továbbiakban is épülnek kerékpárutak, a regionális programokban több mint tízmilliárd forint szerepel erre a célra, a Közlekedésfejlesztési Programban pedig minden támogatott útépítésnél kerékpárutak is épülnek."
A Magyar Kerékpárosklub és a Critical Mass mozgalom válaszként megfogalmazott csütörtöki nyílt levele:
Az NFGM MTI-hez eljuttatott válasza nem foglakozik a Magyar Kerékpárosklub és a Critical Mass mozgalom közös levelében leírt kérdésekkel, szempontokkal, azokra nem is reagál! Ezért e közleményünkben ismét leírjuk azokat.
1. Tisztában vagyunk a válság súlyosságával, azzal, hogy át kell csoportosítani másra szánt pénzeket fontosabb programokhoz. De hogy mitől vonnak el pénzt, az a kormány politikájának prioritásától függ. Attól, hogy képes-e végre olyan fontossági sorrendet kialakítani Magyarország kormánya, ami segíti a környezetet védő, energiát megtakarító, társadalmi és egyéni egészséget megvédő technológiák, kapacitások fejlesztését és gátolja az ezzel ellentéteseket. Mert alig vagy egyáltalán nem csökken a gépjármű közlekedést segítő beruházások sora, de - felháborítóan diszkriminatív módon - összességében több mint 50%-kal a kerékpározásé! Mindezt olyan körülmények között, amikor - éppen a válság hatására - az autóval megtett kilométerek száma csökken, a kerékpárral megtetteké nő.
2. A válság sem lehet indok arra, hogy a kerékpárosoknak települések között hatalmas kamionok mellett kelljen biciklizniük, sokszor súlyos életveszélyben. Mert a Kormány intézkedése, a KÖZOP keret megvonása ezt eredményezi, éppen ezeken a helyeken nem tud a következő években megépülni a szükséges infrastruktúra! Borítékolható, hogy ez az intézkedés már idén áldozatokkal jár majd.
3. A megfelelő kerékpáros infrastruktúra eredményeként nem csak a balesetek csökkennek, de ezek megléte lehetőséget adna a nagyon kívánatos mindennapi testmozgásra, egészségünk megőrzésére. Ma, amikor a legutóbbi felmérések szerint az egészséges öregkor elérésének esélye tekintetében országunk az utolsó előtti helyen van Európában, nem elvenni kellene ezt az olcsó lehetőséget, hanem még több pénzt költeni rá.
4. A kerékpáros infrastruktúra építése munkahelyeket teremt, különösen az alacsonyan képzettek körében, lévén ezek alacsony technológia és magas élőmunka igényű beruházások. Karbantartásuk pedig kiváló lehetőség helyi közmunka szervezésére rászorultak számára.
5. Kifejezetten munkahelyteremtő a turisztikai kerékpárutak építése: a mellette települt vendéglátó-ipari szolgáltatók számára kiszámítható, nem csak a szűken vett turisztikai időszakban megjelenő kerékpáros turista forgalom fizetőképes, sok szolgáltatást igénylő. Ráadásul teljesen új helyekre visz teljesen új vendégkört. Az Európában tömegesen vándorló kerékpáros turisták jelenleg éppen az infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások hiányában fordulnak vissza nyugati határainknál, az összefüggő hálózat hiánya pedig az eddig megépült szakaszokat is kihasználatlanná teszi.