Érdekes cikket írt a városi kerékpározásról John Puchner professzor, aki több mint 10 éve kutat és publikál a bicikli városi közlekedésben elfoglalt helyéről, most a tudományos formulák helyett magazinosabb stílusban elmélkedik arról, hogy mitől lesz egy város barátságosabb a biciklisek számára.
Puchner professzor Európa néhány országát említi pozitív példaként: Belgiumban és Németországban 10 százalékos a biciklis közlekedés aránya, Dániában 20 százalék, Hollandiában 30. Kiemeli, hogy ezekben az országokban hasonló arányban választják a kerékpárt a nők és a férfiak, akárcsak az idősek és a fiatalok. Kanada és az Egyesült Államok ugyanakkor nem a biciklisekről híres, ott a közlekedés mindössze egy százalékát teszik ki a kerékpározók, jellemzően ők is fiatal férfiak.
A népszerűsítéshez kényelmessé és biztonságossá kell tenni a biciklizést, Puchner szerint ennek két alapfeltétele van: a nagy forgalmú utaknál és kereszteződéseknél is biztonságos megoldásokat kell teremteni a bicikliseknek, emellett lakott területeken csillapítani kell az autós forgalmat. A stresszmentes útvonalak kialakításával válik a bicikli közlekedési eszközzé, hiszen ha csak parkokban vagy a város környékén lehet kerékpározni, úgy marad szabadidős tevékenység.
Kiemeli, bár ebben az írásban ezt nem részletezi, hogy a kerékpárosok arányának növeléséhez szükség van még bicikliparkolókra, a közösségi közlekedéssel való kombinálhatóságra, KRESZ-oktatásra és az elmélet begyakorlására – ez pedig vonatkozik az autósokra is -, illetve a kerékpározást reklámozó akciókra, hogy minél szélesebb társadalmi támogatás álljon mögötte.
A motivációt egyébként úgy is lehet növelni, hogy az autós közlekedést drágábbá, kényelmetlenebbé, akár szükségtelenné teszik. Ehhez adókat kell emelni, melyek az autótulajdonosokat sújtják, azaz költségessé teszik az autóhasználatot és a parkolást. A nálunk is gyakran vitatott kérdésről, hogy lehessen-e autók számára egyirányú utcákba mindkét irányból behajtani biciklivel, Puchner úgy vélekedik, hogy ezzel még jobban ki lehet hangsúlyozni a biciklisek remek alkalmazkodóképességét.
A nagy forgalmú kereszteződéseket pedig a német, dán és holland mérnökök tapasztalatai alapján úgy tenné biztonságossá a biciklisek számára, hogy
- a közlekedési lámpáknál a biciklisek álljanak az autók előtt, amit felfestéssel is jelölni kell;
- külön lámpa felszerelése a bicikliseknek, ami hamarabb vált zöldre, mint az autósoké;
- a kanyarodás korlátozása autóknak, minden kanyarodás engedélyezése bicikliseknek;
- jól látható, színesre festett biciklisávok a kereszteződéseknél;
- a kereszteződéseknél felszerelt, a biciklisek által aktiválható (például nyomógombos) lámpa;
- a zöldhullám beállítása nem az autók, hanem a biciklisek átlag 14-22 km/h sebességére;
- az egymással párhuzamos autóút és bicikliút között minél nagyobb távolságot hagyni, amivel elkerülhető az ütközés a jobbra kanyarodó autókkal.
Az utolsó 100 komment: