Vannak helyek, ahol a törvényalkotók abból indulnak ki, hogy a sérülékenyebb félnek mindig igaza van, ezért a közlekedési balesetekben mindig az autós a felelős, nem a biciklis.
Magyarországon nincs így, ezért a szlalomozás, a gyorsaság, a pillanatnyi figyelmetlenség totális szíváshoz vezethetnek. A kerékpáros összetöri kezét-lábát, a bringája is használhatatlanná válik, és akkor még az autóban keletkezett, adott esetben több százezer forintos kárt is meg kell térítenie.
Doktor Kerékagy összeszedte az utóbbi hónapok legdurvább eseteit, ahol az elsődleges vizsgálatok szerint a kerékpáros hibázott.
Nagy Péter szerint a kellemes őszi időjárás megnyújtotta a kerékpáros idényt, ezért a szokásosnál is több a bíróságon végződő baleseti ügy, és jó néhány esetben a biciklissel szemben folyik a szabálysértési vagy a büntetőeljárás.
„Egyikük az autók között cikázva próbált egérutat nyerni a Károly körúton az Astoriánál, amikor az egyik kocsit jobbról előzve ütközött az abból - az ügyészség szerint szabályosan - kiszálló utassal, és az autó ajtajával. A kerekes komoly kéz- és fejsérülést szenvedett, és a kerékpárja sem úszta meg az ütközést, de mivel ő volt a hibás, kárát a biztosító nem térítette meg.”
„A másik karambol szintén az Astoriánál, és szintén a sietség miatt következett be: a kereszteződésben külön jelzőlámpa biztosította a kerékpárosoknak az áthaladást. A bringás azonban túlcsorgott a lámpán, és csak a gyalogosoknak szóló lámpát figyelte, ami elvileg megfelelt volna neki. De csupán elvileg. Bár a tanúk a kerékpárosnak adnak igazat, az autós köti az ebet a karóhoz, hogy ő zöld jelzésen hajtott a kereszteződésbe, és a bringás indult hamarabb. Néhány másodperc okozta az ütközést, amelynek következtében a kerékpáros két hónapig feküdt kómában, kulcscsontja és bordája törött. A körülményeket csak szakértő tudja majd tisztázni, hisz neki kell megállapítania a tanúk elmondása alapján, hogy melyik lámpa milyen hosszan ad tilos vagy szabad jelzést. Ha a kerékpárost hozza ki a bíróság hibásnak, elesik legalább három millió forintnyi nem vagyoni kártérítéstől, és kocsira is fizethet.”
Nagy Péter harmadik esete az Egressy útnál történt: „A kerékpáros figyelmetlenül haladt be a kereszteződésbe, és nem adott elsőbbséget a védett útvonalon haladónak. A gyakorlat szerint az, aki a védett úton halad, semmitől sem zavartatva mehet, az úgynevezett bizalmi elv alapján nem is nagyon köteles lassítani a kereszteződésekben. A kerékpáros mégis abban bízott, hogy a kereszteződést óvatosabban közelíti meg a gépjárművezető, és ő is figyel a különböző irányokból érkezőkre. Nem így történt, baleset lett belőle. A nagysebességű ütközés miatt a bringás nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, gerinc-, kar- és bordatöréssel került kórházba, 150 ezres kerékpárja, mobilja ripityára törött, az autóban keletkezett kár viszont még nem tudható. Ő hat milliót kaphatna a biztosítótól, ha számára kedvező ítélet születik.”
